Mansza Musza, Mali ura a valaha élt leggazdagabb ember

Afrika, Mali – Ha meg kellene mondanunk, hogy ki volt a legvagyonosabb ember, aki a Földön élt, talán Dárius perzsa uralkodó vagy Bill Gates jutna az eszünkbe. Előbbi valóban mesés gazdagságáról volt híres, de korántsem tartozik a „legek” közé. Utóbbi pedig valószínűleg az élő emberek között világelső. Azonban mai árfolyamra átszámolva 400 milliárd dolláros vagyonával Mansza Musza, az egykori Mali birodalom feje érdemli ki ezt a címet.

Hogy kicsoda?! Hol, mikor?

 Musza a 14. századi Mali birodalom uralkodója volt, amely cím másik elnevezése a „mansza”. A korabeli nyugati kéziratokon titulusával együtt említik, mintha az is a nevéhez tartozna. Születésének és halálának dátumát pontosan nem lehet megállapítani, az biztos, hogy 1312-1337 között ő vezette az államot, de néhány forrás szerint 1339-ig. A birodalom az ő irányítása alatt élte reneszánszát, erősödött meg oly mértékben, hogy még a század végéig fontos szereplő maradhatott.

 A mai Ghána és Mali területén létezett egykori entitás egyik fontos központja, Timbuktu ekkor épült ki. De mivel rendelkezett ez a terület, ami ennyire gazdaggá tette? Nagyon fontos só és aranybányái voltak, melyeket Musza páratlan tehetséggel tudott kihasználni. Emellett irigylésre méltó ügyességgel irányította birodalmának bel- és külpolitikáját.

 Már a trónra kerülését is érdekes történet előzte meg. Maliban a szokás az volt, hogy muszlim állam lévén, az uralkodó a mekkai zarándoklat előtt kinevezi a saját helyettesét, és ha a hosszú útból nem térne vissza, akkor a hatalomátadás zökkenőmentesen meg is történt. Azonban rendszerint is az örökössé vált ez a személy. Nos, Musza elődje azonban nem a „hadzs”-ról nem tért vissza, hanem egy extrém expedícióból. Kíváncsi volt ugyanis, hogy a birodalma nyugati határán elterülő tengernek hol lehet a vége, így nekivágott mintegy 200 hajóval és több évnyi élelemmel az útnak. Ők akkor még nem tudták, hogy az Atlanti-óceánnak vágnak neki. A hagyomány szerint csak egyetlen hajó tért vissza, a többi „egy nagy folyó”-n felhajózva soha nem tért vissza…

Musza és az iszlám

 Uralkodóként fontosnak tartotta, hogy Mali és az iszlám világ közötti kapcsolatokat megerősítse. Ennek egyik eszköze a gazdasági kapcsolatok létesítése, kiépítése, a másik pedig a mekkai zarándoklat volt.

 Ő is részt vett zarándoklaton, mely eseményről több feljegyzés is született, melyek némi betekintést engednek mesés gazdagságába: mintegy 60,000 kísérővel, 12,000 díszes selyemruhába öltözött rabszolgával, akik fejenként 2 kilogramm aranyat vittek magukkal, 80-100 tevével melyek mindegyik 130 kilogramm aranyat cipelt. Emellett persze Musza biztosította karavánja szükséges ellátását is. Ez nem csak a külsőségek miatt volt fontos, ugyanis ezt a mennyiséget főleg a szegények között osztotta szét, ezzel is az iszlámban olyan fontos adományozásnak felelve meg. Emellett Kairót és Medinát is bőven ellátta arannyal. De ha még ez nem lenne elég, minden pénteken építtetett egy mecsetet. Bizonyos források arról számolnak be, hogy Musza Mekkában szembesült azzal, hogy neki csupán négy felesége lehet…

 Egy kicsit túlzásba esett ezzel a felelőtlen adományozásával, mert főleg Észak-Afrikában az arany ára esett, ami megrengette a térség gazdaságát. Musza ezt a legegyszerűbb és legelképesztőbb módon orvosolta: a visszaúton kölcsönt vett fel, bizonyos források szerint száz százalékos kamatra. Egyszóval visszavásárolta a saját vagyona jókora részét, melyet idővel lassan visszajuttatott. A világtörténelemben ekkor fordult elő az egyetlen esetben, hogy egy személy az egész mediterrán térség aranyárát befolyásolta.

 A birodalom egyik rebellis városát, Gaot is visszafoglalta 1325-ben, azonban a véres bosszú helyet, a mai szóhasználattal élve „soft power”-t használt a helyiek megzabolására: Gao királyának fiait elvitte magával az udvarába és ott tanítatta őket. Saját embereivé formálva a „jövő generációját”.

 Tudósokkal, építészekkel tért vissza, akiknek köszönhetően a szellemi és kulturális élet is fellendült. „A só északról, az arany délről, Isten és a bölcsesség kincse Timbuktuból származik” – tartja egy iszlám mondás, reflektálva az ekkor bekövetkezett fejlődésre. Mali legfőbb építészeti remekei is ebből a korból származnak.

Bölcsesség is társult tehát a gazdagságához: nem indított vallási háborút, sőt tiszteletben tartotta Mali lakóinak babonáit, hiedelmeit, melyek cseppet sem voltak összeegyeztethetők az iszlámmal. Ő azonban így látta biztosítottnak a belső rendet.

 Musza alatt tehát a birodalom szinte nagyhatalmi státuszt élvezett, legalábbis Észak-Afrikában. Rákerült, mind a nyugati, mind a közel-keleti térképekre is. Sőt, közvetetten igaz, de a mediterrán térség arannyal való ellátása során jelentős mértékben finanszírozta Itália városait is, ahol éppen a gazdagság miatt kezdett kibontakozni a reneszánsz.

 Utódai csak egy darabig voltak képesek egyben tartani az öröklött birodalmat, Musza halála után száz évvel pedig már csak árnyéka volt az egykori önmagának…

Kiegészítés: mennyi is 400 milliárd dollár?

  1. 1.A világ legdrágább vállalata, az Apple értéke nagyjából ennyi.
  2. 2.Vehetnénk belőle 13.300.000 új Skoda Octavia-t.
  3. 3.Nagyjából ennyi Magyarország háromévnyi GDP-je.
  4. 4.900 űrhajó fellövésének az ára.
  5. 5.Egydollárosokból kirakva pedig az USA területének 42%-át lefedné.
(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez