Hatalmas az eltérés a város és vidék között. A munkára kényszerített gyerekek túlnyomó többsége – 85 ezer gyermek – vidéki. A városokban 5 ezer gyereket dolgoztatnak. A dolgozók gyerekek csaknem ötöde soha nem járt iskolába, majd 60 százalékuk pedig azért hagyta ott az iskolát, mert dolgoznia kell. A legtöbben, főleg a lányok közül, cselédként élnek valamilyen nagyobb háztartásban.
Az ezredfordulón még több mint félmillió gyereket kényszerítettek munkára. Az állam beiskolázási programjainak is köszönhető, hogy az azóta eltelt másfél évtized alatt 90 ezerre csökkent a gyerekmunkások száma. A marokkói törvények szerint csak azok a gyerekek foglalkoztathatók, aki már betöltötték a 15-ik életévüket. 18 éves korig azonban bármilyen munkához engedélyre van szükség.