III. Amenhotep fáraó két grandiózus szobrát leplezték le régészek vasárnap Luxorban, a fáraó halotti templománál.
A két óriásszobor vörös kvarcitból készült, egyikük több mint 11 méter magas, és ülve ábrázolja a fáraót. A szobrokat eredeti helyükön a Nílus nyugati partján fekvő temetkezési templomnál állították fel.
A templom világszerte ismert a III. Amenhotepet ábrázoló Memnón-kolosszusokról, de a mai naptól III. Amenhotep négy óriásszobrát fogja ismerni a világ – hangoztatta Hourig Sourouzian régész, a temetkezési templom feltárást végző régészcsoport vezetője.
A két helyreállított szobrot az elmúlt évszázadokon át kikezdte az idő vasfoga, évszázadokon keresztül darabjaikban hevertek a mezőkön, károkat okoztak bennük olyan természeti erők, mint a földrengés, az áradások – mondta Souriuzin.
Az egyik felavatott szobor 250 tonnát nyom, ülve, pliszírozott tunikában ábrázolja a fáraót, aki kezét térdén pihenteti. 11,5 méter magas, és egy 1,5 méter magas és 3,6 méter széles alapzatra helyezték. Az eredeti szobor a régészek szerint 13,5 méter magas volt és 450 tonnát nyomhatott.
A fáraó jobb lábánál áll fő feleségének, Tijének a szinte teljes alakos szobra, aki hatalmas parókát és hosszú egyenes, testhez simuló ruhát visel. Bal lába mellett állt egykoron Tije édesanyjának a szobra is, de ezt nem találták meg a régészek. A nagyon gondosan kidolgozott műalkotást egy hatalmas kvarcittömbből faragták, amelyet a Kairó melletti Gebel al-Ahmar-i kőfejtőből szállítottak Luxorba.
A második szobor állva ábrázolja a fáraót, ezt a templom északi bejáratánál állították fel, ahol egykoron is állt.
A régészek bemutattak más régészeti felfedezéseket is, fáraók és rokonaik szobrainak darabjait, köztük III. Amenhotep fáraó egy alabástrom szobrának nagyon jó állapotban fennmaradt fejét.
A Nílus nyugati partján, Luxorral szemben elhelyezkedő halotti templomot Kr.e. 1200 táján egy pusztító erejű földrengés rombolta le. Ekkor omlott le a két kvarcitszobor is, amelyek a templom északi és déli kapuját őrizte. A halotti templomot 1998 óta tárják fel egyiptomi és európai régészek.
III. Amenhotep (Kr.e. 1402 és 1364) az óegyiptomi birodalom egyik legbefolyásosabb fáraója, Tutanhamon nagyapja. Uralkodása alatt Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi.