“A Biztonsági Tanács fontos lépést tett Nigéria azon erőfeszítéseinek támogatására, hogy legyőzze a Boko Haramot és felelősségre vonja annak gyilkos vezetését … A Biztonsági Tanács segített lezárni a Boko Haram fontos pénzügyi, utazási és fegyver(beszerzési) csatornáit, és globális egységet mutatott barbár cselekményeivel szemben” – fogalmazott Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet.
A Boko Haram (a szervezet neve hausza nyelven azt jelenti, hogy tilos a nyugati oktatás) a közelmúltban azzal keltett nemzetközi felháborodást, hogy elrabolt több mint 200 iskolás lányt, majd azzal fenyegetőzött, hogy eladja őket rabszolgának. A saría (iszlám jogrendszer) radikális értelmezésén alapuló iszlám állam létrehozásáért harcoló szervezet egyre kiterjedtebb terrorkampányt folytat Nigéria észak részén, csak az elmúlt napokban több százan, idén pedig több mint kétezren haltak meg támadásaik miatt.
Nigéria az ENSZ BT nem állandó tagjaként a hét elején kérte a szervezetet arra, hogy vegye fel a Boko Haramot a nemzetközi feketelistára, és a kérés ellen a testület további 14 tagjának egyike sem emelt szót.
Az említett feketelistát 1999-ben hozták létre az ENSZ BT 1267. számú határozata alapján, az al-Kaida terrorhálózat tagjainak szankcionálására. A csütörtöki döntéssel kapcsolatos indoklás szerint a Boko Haram egyebek mellett azért kerülhetett fel a listára, mert kapcsolatokat ápolt az al-Kaida központi vezetésével, illetve az Iszlám Maghreb Al-Kaidája (AQIM) nevű észak-afrikai sejttel.
Az indoklás szerint a Boko Haram az AQIM-től szerzett pokolgép-készítési tapasztalatokat, és egyes tagjai al-Kaida oldalán harcoltak Maliban 2012-ben és 2013-ban.