A népirtással és több más háborús bűnnel vádolt szudáni elnök hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát, de az egyik legközelebbi tanácsadója konkrét tényként közölte, hogy pártja a 70 éves elnököt fogja jelölni a jövőre esedékes elnökválasztásra. Ibrahim Ghandour, az NCP alelnöke elmondta, hogy a párton belül négy személy közül lehetett választani. Az 522 leadott szavazatból azonban al Bashir elnök 266-ot szerzett meg. Ezzel pedig minden akadály elhárult az indulása elől.
Omar al Bashir elnök 1989-ben puccsal került hatalomra. Elnöksége alatt a világ egyik legkeményebb diktatúráját hozta létre, az ország egész területére kiterjesztette az iszlám jogrendet, korlátozta a szólásszabadságot, az emberi jogokat, és kegyetlen eszközökkel lépett fel az ellenzékkel szemben. Szudánban mind a mai napig gyakoriak a kínzások és az önkéntes letartóztatások, illetve bebörtönzések. A szudáni titkosrendőrség az egész lakosságot megfigyelés alatt tartja és az ellenállás legkisebb jelére kíméletlenül lecsap. A szudáni hadsereg pedig kegyetlenül fellép az országban élő kisebbségek ellen, amelyek kritizálni merészelik az elnyomó rezsimet.
Szudán ellen számos nemzetközi szankció is érvényben van, ami miatt az ország gazdasága romokban hever. Al Bashir elnök ellen pedig a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsot adott ki, a 2002-ben történt darfuri népirtás miatt. Az elnök ezért számos országból ki lett tiltva. A nyugati nagyhatalmak pedig jelezték, hogy addig tartják fenn a szankciókat Szudán ellen, amíg Bashir elnök nem távozik a hatalomból. Az észak-afrikai ország a szomszédaival sem ápol jó viszonyt. Egyiptommal és Etiópiával rendszeresek a nézeteltérések a Nílus vízmegosztása körül. Dél-Szudán függetlenné válása óta pedig gyakoriak a fegyveres összecsapások a két ország között. (fotó:Europress/Getty Images)