Mintegy 5,3 millió választó járulhat az urnákhoz, hogy megválassza a törvényhozás 217 képviselőjét. Az idén januárban elfogadott új alkotmány értelmében a parlament mandátuma öt évig tart.
Az új alaptörvény egyébként Tunéziát demokratikus, polgári államként határozza meg, a törvénykezést nem köti a saríához, az iszlám vallásjoghoz, kiemeli a polgári jogok
védelmét, védi a nők és férfiak közötti egyenlőséget.
A demokratizálódási folyamat további lépéseként idén májusban új választási törvényt hagytak jóvá, amely kimondta, hogy a pártok csak olyan jelöltlistát állíthatnak, amelyen a férfiak és a nők száma azonos, ugyanakkor nem zárja ki a megbuktatott rendszer tisztségviselőit sem a részvételből.
A választások idejére rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, mintegy 80000 rendőr és katona szavatolja a biztonságot. A hatóságok ugyanis a vallási szélsőségesek merényleteitől tartanak.
A mostani választásokat november 23-án az elnökválasztás követi majd.
Tunézia az utolsó reménye annak a demokratikus átalakulásnak, amely az “arab tavasz” jegyében az észak-afrikai országból indult, de amely másutt káoszba és súlyos válságba torkollott.