“Sikerült megállapodni az átmenet intézményeiről” – közölte Zida, az elnöki testőrség egykori parancsnoka. “Most arról tárgyalunk, hogy ki milyen feladatot lásson el” – tette hozzá.
A tájékoztatás szerint az államfői és a parlamenti elnöki posztot egy civil személy, a miniszterelnöki tisztséget viszont a fegyveres erők egyik tagja fogja betölteni. A felek közötti megállapodás értelmében a kormányfői poszt rendkívüli fontossággal bír az átmenet során, a tisztséget betöltő személy fogja ugyanis kinevezni a minisztereket.
Az alezredes leszögezte: ők a kezdettől fogva azt akarják elérni, hogy polgári vezetése legyen az átmenetnek. Zida ennek kapcsán kikötötte, hogy ez a személy azonban nem lehet politikus, aki az ország vezetése helyett saját pártjának kampányolna, ez ugyanis súlyos válságba taszítaná Burkina Fasót.
Zida emellett elismerte, hogy a hadsereg kezdetben a saját emberét akarta kinevezni az átmeneti nemzeti tanács élére, végül azonban engedett a nyomásnak. Szerinte a fegyveres erők vezetése számos engedményt tett az ország érdekében.
A nyugat-afrikai országot 1987 óta irányító Blaise Compaoré elnök október végén mondott le az ellene kibontakozott, zavargásokba torkolló tüntetések hatására. A hatalmat előbb Honoré Traoré vezérkari főnök, majd a lemondott elnök testőrségének parancsnoka, Issaac Zida alezredes vette át.
Burkina Faso a világ egyik legszegényebb országa, de közvetítőként lépett fel térségbeli válságok idejét. Emellett ez az afrikai ország kulcsfontosságú szövetségese a Nyugatnak az al-Kaida terrorhálózathoz köthető csoportok elleni fellépésben Nyugat-Afrikában.