Michaelle Jean Haitin született, ezen a koldusszegény szigeten, ahol a francia kreol változatát beszélik. Haiti, mely a Hispaniola sziget felét foglalja el, régebben Franciaország gyarmata volt, ahol a rabszolgaság érvényben maradt a forradalom után is. Ez ellen lázadt fel Haiti legnagyobb nemzeti hőse, Toussaint L’ouverture. A lázadást Napóleon parancsára leverték, de Haitin azóta sem feledték az anyaország képmutatását, amely semmibe vette a feketék emberi jogait.
Ezt a közös örökséget hangsúlyozta a Frankofonia új főtitkára Dakarban, ahonnan a rabszolga szállítmányok többsége útnak indult az Újvilág felé. Afrikában is érvényben maradt a rabszolgaság a francia gyarmatokon egészen 1848-ig. Ma a fekete kontinensen múlik, hogy a francia nyelv mennyire őrzi meg a szerepét a világban. A francia anyanyelvű emberek többsége már jelenleg is Afrikában él, és a jövőben ez mindinkább így lesz. Jelenleg még Franciaország a legnépesebb frankofon állam, de a Kongói DK hamarosan megelőzi.
A szegény frankofon államokból jelentős a bevándorlás Franciaországba, és ezt a szélsőjobboldal erőteljesen ellenzi. Különösen megnehezíti az együttműködést, hogy az iszlamista terrorizmus egyik célpontja lett Franciaország azt követően, hogy Maliban legyőzte a dzsihád harcosokat és kiszorította őket az országból. A Frankofonia új vezetője jelezte: tudja, hogy milyen nehéz a feladata, hiszen nem afrikaiként kell képviselnie az együttműködés ügyét egy olyan időszakban, amikor sok országban megerősödtek a terrorista tendenciák, melyek igen gyakran az egykori gyarmatosító hatalom, Franciaország ellen irányulnak.
Fotó: Europress/AFP