Bár a január 26. és február 28. között történt halálesetek öngyilkosságot feltételeznek, az elhunytak politikai háttere és munkája alapján. Egyetlen közös bennük a tavaly lemondatott Viktor Janukovicsot támogató Régiók Pártja. Sok ukrán szerint meggyilkolták őket – számolt be a Szabad Európa Rádió.
Az Ukrán Államvasutak korábbi első igazgatóhelyettese, Mikola Szerhijenko kijevi lakásában lőtte fejbe magát egy nyilvántartott vadászpuskával január 26-án. Az 57 éves férfi 2010-2014 között dolgozott a vasút élén, amely posztra Viktor Janukovics miniszterelnöke, Mikola Azarov nevezte ki. Jelenleg mindkettőjüket körözi az Interpol többek között sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával.
A harkivi megyei önkormányzatot korábban vezető Olekszij Kolesnyuk január 29-én akasztotta fel magát. A 64 éves férfi barátja, Jevhen Kusnariov születésnapján végzett magával, aki Harkiv kormányzója és a Régiók Pártja ideológusa volt, és akit 2007-ben öltek meg egy vadász expedíción.
Február 25-én a délkelet-ukrajnai Melitopol 2010 és 2013 közötti polgármestere, Szerhij Walter akasztotta fel magát. Miután a Régiók Pártja tagját felfüggesztették hivatalából, hatalommal való visszaéléssel és a szervezett bűnözéshez való kapcsolatokkal vádolták. Az elmúlt időszakban mintegy 145 meghallgatáson vett részt az 57 éves férfi (halála napján is következett volna egy), aki végig azt állította, hogy ártatlan.
Február 26-án a Melitopoli Rendőrség 47 éves igazgatóhelyettesére, Olekszandr Bordjuh-ra a garázsában találtak. Sajtóértesülések szerint halálát stroke, vagy hipertóniás válság okozhatta, amely kifejezéseket a rendőrség sokszor az öngyilkosság szinonimáiként használ. Az ukrán média azt is tudni véli, hogy Bordjuh korábbi főnöke ügyvédként vett részt a Walter elleni eljárásban.
Február 28-án a Régiók Pártja korábbi frakcióvezető-helyettese, Mihailo Csecsetov 17. emeleti lakása ablakán ugrott ki. Mindez csak pár nappal azután történt, hogy letartóztatták csalás és hivatali visszaélés miatt. Az utóbbi vád még 2003-2005-re nyúlik vissza, amikor az Állami Vagyonkezelő Alapnál dolgozott. Ez volt az egyik legsűrűbb időszaka az ukrán privatizációnak. Ekkorra esik a Krivorizssztal acélipari óriás ügye is, amelyet csupán 850 millió dollárért vett meg az a kör, amelynek a korábbi ukrán elnök, Leonyid Kucsma veje is a tagja volt.
Kép: Kijevi tüntető áll a Régiók Pártja széttaposott zászlaján, 2014.02.23. (Europress/AFP)