Orosz csúcstechnológia kínai kézen: S-400

Vlagyimir Putyin már tavaly “zöld jelzést” adott az orosz S-400 Kínába történő szállításának, de azóta nagy volt a csend a fegyvervásárlás körül. Egészen máig: Moszkva leszállította az első légvédelmi rendszereket. Ezzel a lépéssel jelentős átrendeződés veheti kezdetét a régióban.

Sok ország szeretne S-400-as rakétavédelmi rendszert szerezni, de a mi vállalatunknak elsősorban az orosz védelmi minisztérium igényeit kell kielégítenie. Ráadásul bonyolult lenne ezeket a rendszereket egyszerre több országnak átadni. Kína ezen a téren úttörő lett” – nyilatkozta a Kommerszant című orosz napilapnak Anatolij Iszajkin, az orosz Roszoboronexport haditechnikai vállalat vezérigazgatója. Szerinte a fegyvervásárlási szerződés egyaránt szolgálja Oroszország és Kínai Népköztársaság érdekeit is.

Anatolij Iszajkin, a Roszoboronexport orosz állami fegyverexportőr cég vezérigazgatója.
Anatolij Iszajkin, a Roszoboronexport orosz állami fegyverexportőr cég vezérigazgatója.

Az egyezmény részletei egyelőre  nem ismertek, de az már önmagában kiemelt jelentőséggel bír, hogy Oroszország hajlandó volt eladni az S-400-as rendszert. Ezzel ugyanis tovább erősödik a kötődés Moszkva és Peking között, ami mára stratégiai szintre emelkedett. Napjainkban Oroszország Kína első számú fegyverszállítója. 2010-ben Kína tizenöt darab S-300 légvédelmi rakétát és a hozzá tartozó berendezést vásárolt Oroszországtól. Tavaly májusban Peking a legmodernebb orosz vadászbombázónak számító Su-35-ből huszonnégy darabot és a negyedik generációs, ultracsendes Lada-osztályú tengeralattjárókból négy darabot vásárolt.

Egy kínai Szu-35-ös
Egy kínai Szu-35-ös. Idén februártól az orosz pilóták képzik a kínaiakat az Su-35 használatára.

A „Morgó”

Az S-400-as Triumf (NATO kódnevén SA-21 Growler), amely a kínai hadseregben már rendszeresített S-300-as továbbfejlesztett változata, a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszere. Rakétái 400 kilométeres távolságig és 30 kilométeres magasságig vethetők be harci gépek, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen, de képesek közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére is.

Az S-400 működés közben:

Az S-400-as Triumf megvásárlásáról már 2010 óta folytak tárgyalások Peking és Moszkva között, de ezek többször elakadtak. Azonban a tárgyalásokat felgyorsította az ukrán válság és az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók. A South China Morning Postban tavaly augusztusban jelent meg egy cikk, amely – kínai kormányzati forrásokra hivatkozva – az állította, hogy a tárgyalások „már a végső fázisban vannak”. 2014 márciusában Vlagyimir Putyin orosz elnök rábólintott az S-400-as légvédelmi rakétarendszerek eladására Az újság által megkérdezett szakértők szerint az S-400-ok alaposan felboríthatják a regionális (kelet-ázsiai) egyensúlyt. http://www.scmp.com/news/china/article/1581595/neighbours-wary-another-arms-deal-between-beijing-and-moscow-looms). Az orosz rakétavédelmi kiépítése ugyanis „lépésre kényszeríti” Kína két legnagyobb regionális vetélytársát: Japánt – és a mögötte álló Egyesült Államokat – és Indiát.

Nagy kockázat

Ugyanakkor jogos a kérdés: Oroszország miért hajlandó megosztani Kínával az egyik legújabb és legmodernebb védelmi rendszerét? Ez különösen annak fényében tűnhet furcsának, hogy Moszkva a mai napig rendkívül óvatos az új katonai technológiák és fegyverek eladását illetően. Az orosz katonai vezetés – félve attól, hogy ezeket a fegyvereket a közeljövőben az oroszok ellen is bevethetik – általában az „egy generációval elmaradt” fegyvereket vagy az egykori szovjet (de felújított) eszközöket ajánlja eladásra. Sőt, néha még ezeket az üzleteket is megakadályozza. Például 2007-ben Irán és Oroszország fegyvervásárlási egyezményt kötött, amely szerint a perzsa ország S-300-as rakétákat kapott volna. Azonban 2010-ben az iráni gazdaság szankcionálásáról szóló, 1929-es számú BT-határozat miatt az orosz fél felbontotta ezt szerződést. Moszkva visszafizette az előleget, de Teherán 4 milliárdnyi kártérítési követelt.

A képek forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez