Crazy Che, a kémek kéme

Guillermo Gaede egyike azon nemzedék tagjainak, akik a hatvanas években nőttek fel és csodálták Ernesto ,,Che” Guevarát, valamint a kubai forradalmat.

Az akkor 21 éves fiatalember úgy döntött, hogy híres honfitársa nyomdokaiba lép és segíteni fog Kubának. Az viszont váratlanul érte, hogy a kubaiak megtagadták tőle a vízumot, nem utazhatott a szigetországba. Az Egyesült Államokba ment, megnősült és egy évtizeddel később, már a harmincas éveiben eszébe jutott, hogy másként közelíti meg a kaubai kérdést. Mérnök volt és az egyik legangyobb informatikai cégnél, a Advanced Micro Devices-nál dolgozott éppen akkor, amikor az éppen születendő informatika esetében tudni lehetett, hgy világhódító útjára indul. Felötlött benne, mi lenne, ha ezeket az informatikai ismereteket Kubának eljuttatná – vagyis technológiai titkokat adna át, így segítve a forradalmat. ,,Így lettem kubai kém” – mondta nemrég, amikor bemutatták a róla szóló dokumentumfilmet Buenos Airesben.
A film címe Crazy Che és a börtönben kapta, amikor 1995-ben egy amerikai börtönben véget ért kém-pályafutása. Az amerikai törvények nem vicceltek és stratégiai fontosságú adatok átadása miatt 33 évet adtak Gaedának – majd kiutasították az országból. A tárgyaláson ugyanis kiderült, hogy mindazt, amit Kubának eladott, az amerikai szervek utasítása alapján tette.
A férfi feleségével 1990-ben ellátogatott Kubába és mélyen csalódott a kommunizmusban: ez hazugság – állapította meg és úgy döntött, hogy nem a kubai kormánynak kell segítenie, hanem segítenie kell a kubai kormány megdöntését.
Ekkor került kapcsolatba azzal a Rolando Trujilloval, akit a mostani amerikai-kubai közeledés kapcsán engedtek ki kubai börtönéből.

Az amerikai FBI azonban nagyon hamar felmondott neki, mert nem tartotta hihetőnek és fontosnak azokat az információkat, amelyeket a kubai kormányról szállított számukra.
Csalódott, ezért úgy döntött, saját célokra hazsnálja a tehetségét: munkát szerzett az Intelnél és ott lemásolta a Pentium processzor müszaki spacifikációit és azokat eladta a kínaiaknak és az irániaknak – mondja. Az összeget nem akarja megnevezni, de hozzáértők olyan 20 millió dollárra teszik a nyereségét. Ez az utolsó üzlet okozta a vesztét és ekkor került börtönbe.
Esete nyomán született meg az informatikai adatok lopását büntető törvény az Egyesült Államokban – amikor bíróság elé került, erre még nem volt példa. Azt mondja: ,,az egészet játéknak vettem. Jól sikerült, hát folytattam. Soha nem féltettem a bőrömet”.
A film készítői véletlenül találkoztak ezzel a történettel, amikor ismert tudósok életét kutatták. Mint mondják, Crazy Che esete nem tipikus kémtörténet. Hihetetlen, hogy úgy lett kém, hogy odament a Buenos Aires-i kubai nagykövetségre és azt mondta, hgy információkat akar átadni nekik. S ugyanígy adta el az Intel kincsének, a Pentiumnak a titkát is – bekopogott és ajánlatot tett.
A filmben látható, hogy nem mindennapi figura – énekel, gitározik és egyfolytában nevettet, vicceket mesél – ez nem a megszokott, filmekből ismert kém.
Gaede jelenleg Németorsuágban él, immár 12 éve – ott, ahol az apja született és ott élnek a gyereki is, de ma már nem dolgozik a technológia világában. Most a fizika a szenvedélye és az interneten, valamint a facebookon osztja az elképzeléseit és vált ki heves vitákat ebben a témában. S irja a memoárját – ezért működött együtt a dokufilmesekkel is.
A körülmények egyengették az útját – mondja, nem fordítva történt. ,,Nem így terveztem, de így sikerült ” – mondja nevetve.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez