Az élettársi viszonyról írt: betiltottak egy magazint Iránban

Ismét beszüntették annak a magazinnak a nyomtatását Iránban, amelyet a múltban egyszer már betiltottak a hatóságok, mert kényes témákkal foglalkozott, és azokban nem a hivatalos álláspontot képviselte. A mostani bűne mindössze annyi volt, hogy beszámolt az igenis létező “vadházasságról”.

A Zanan-e Emrouz (Napjaink Nője) című iráni magazin az októberi számában olyan történetekről számolt be, amelyek „fehér házasságokról” szólnak. Így hívják azt a fajta párkapcsolatot, gyakorlatilag az élettársi viszonyt, amelyben az iráni párok úgy élnek, mint a házasok, de esküvő, vagyis jogi és a vallási legitimitás nélkül. Ez a fajta “vadházasság” egész Iránban közismert dolog, és a társadalom hallgatólagosan “szentesítette” is. De mind a mai napig nem mernek nyilvánosan beszélni róla, a házasságon kívüli szexet ugyanis még mindig büntetik Iránban. Viszont ha az eset nem kap nagy nyilvánosságot, akkor a rendőrségnek sem nagyon kell foglalkoznia vele.

A “vadházasságról” készített beszámoló, riport és elemzés nem nyerte el a vallásos-konzervatív réteg tetszését, és feljelentették a lapot. Hétfőn született ítélet az ügyben: megtiltották a Zanan-e Emrouznak a további nyomtatást, mondván: arra „bátorította és ösztökélte” az iráni társadalmat, hogy gúnyt űzzön az egyik legfontosabb hagyományból. A síita klérus „szégyenletesnek” nevezte a fehér házasságokat, és néhányan olyan kijelentésekre ragadtatták el magukat, hogy ha nem tesznek valamit, akkor a „következő generáció gazemberek és fattyúk nemzedéke lesz”. Mások a nyugati médiát és „az erkölcstelenség propagandáját” vádolták azért, hogy egyre jobban terjed az élettársi viszony, ami mára behálózta az egész iráni társadalmat.

A Zanan-e Emrouz igencsak ismert magazin (volt) Iránban. Nem ez az első eset, hogy konfliktusba keveredett a hatóságokkal. A Shahla Sherkat által szerkesztett lapot 2008-ban egyszer már betiltották, mert Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnök szerint szerint „sötét utakra vitte az iráni nőket”. Ugyanakkor 2014-ben Hasszán Róháni elnök mérsékelt kormányának hallgatólagos beleegyezésével újraindult a lap, és sokáig nem szóltak bele a szerkesztésébe. Ám a tavaly októberi cikk kiverte a cenzorok körében a biztosítékot.

Társadalmi vita

Az eset mindenesetre ráirányította a figyelmet arra, hogy az iráni társadalomban jelenleg nagyon komoly változások zajlanak, és egyre jobban recseg-ropog az 1979-ben bevezetett teokratikus rendszer. A mai fiatalok, főleg a városiak, sokkal szabadabb elveket vallanak, más életstílust folytatnak, mint a korábbi generációk, és szexuális szokásaik is mások. Tavaly például az iráni parlament megrendelésére készült felmérés kimutatta, hogy a hajadon nők 80 százaléka élettársi viszonyban él a másik nem tagjaival, ami  büntetendő az iráni törvények szerint. A tanulmány nem sokáig volt elérhető az interneten, a hatóságok szinte azonnal leszedték, mondván: “rossz volt a kutatás módszertana”. Egy másik felmérés rámutatott arra, hogy az iráni fiatalok elsősorban gazdasági okokból utasítják el a házasságot: túl sokba kerül az esküvő, és mivel a 25 évnél fiatalabb irániak negyede állástalan, nem mernek belevágni a házaséletbe.

Ezekkel a tényekkel a Róháni-adminisztárció is tisztában van, és igyekszik valamiféle “köztes megoldást” kitalálni, olyant, amivel a konzervatívokat és a liberálisokat egyaránt kielégítheti. Az egyik ilyen eszköz a sigheh, vagyis a „ideiglenes házasság” intézménye, ami az elmúlt években nagyon elterjedtté vált Iránban. Ez még az iszlám előtti korból származó perzsa szokás, „szóbeli beleegyezést” jelent a házastársi jogok és kötelességek gyakorlásába a partnerek részéről. Hatálya néhány órától egészen 99 évig tarthat, de bármikor, bármelyik fél által felbontható. A síita vallástudósok meghagyták ezt a szokást, sőt mára ez  kiskapuvá vált a perzsa fiatalok számára. Iránban egész társkereső- és randihálózatot sikerült kiépíteni a sigheh köré, ráadásul maga a teheráni kormány is indított egy társkereső oldalt.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez