Kinek a lelkén szárad az újabb kitiltási botrány?
Kellemetlen meglepetés, amikor többórás repülés után a határőr nem enged be a célországba. Az utóbbi időben több európai uniós politikus élte ezt át Oroszországban. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) orosz és ukrán ügyekben illetékes politikusát, Karl-Georg Wellmann-t május 26-án fordították vissza a moszkvai Seremetyevo reptéren. A diplomáciai botrány a hétvégén kezdett dagadni.
Kiderült, 89 uniós politikus, katonai és titkosszolgálati tisztségviselő, illetve közéleti személyiség beutazását tiltotta meg Oroszország. Korábban már volt szó egy esetleges orosz feketelistáról válaszul az ukrán válság miatt bevezetett uniós gazdasági, pénzügyi és személyi szankciókra. Az érintettek azonban csak most értesültek róla.
Az orosz és nemzetközi sajtó hétvégi híradásai szerint Moszkva május 28-án juttatta el a 89-es listát a 17 érintett uniós tagállamnak „nem publikálásra” kitétellel. Az információ azonban mégiscsak kiszivárgott finn és német hírforrásokon keresztül a hétvégén. Eszerint 18 lengyel, 9 brit, 8 svéd, 8 észt, 7 litván, 7 német, 5 lett, 5 román, 4 francia, 4 cseh, 4 dán, 3 holland, 2 belga, 2 spanyol, 1 bolgár, 1 finn és 1 görög személy nemkívánatos Oroszországban.
Ők egyrészt büszkék, másrészt háborognak. „Én inkább büszke vagyok, mintsem féljek, és ez még inkább arra ösztönöz, hogy folytassam, amit elkezdtem. Ha a Kreml engem és a kollégáimat komolyan vesz, akkor az azt jelenti, hogy jól végezzük a munkánkat” – nyilatkozta például Anna Maria Corazza Bildt svéd uniós képviselő az AFP hírügynökségnek.
A listával kapcsolatos első számú kifogás, miért nem kaptak előzetes tájékoztatást a kitiltottak az oroszoktól. Merthogy általában előre szokták értesíteni az illetőt, indoklással együtt, és nem a célállomáson.
A különböző uniós politikusokon kívül,az Állami Duma egyik képviselőjében, Dmitrij Gudkovban is felvetődött ez a kérdés. Magát az orosz külügyminisztert, Szergej Lavrovot kérdezte meg levélben, valóban létezik-e a lista. Az ellenzéki Dozsgy televízió értesülései szerint a választ a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Maria Zaharova adta meg. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy nyilvánosan és diplomáciai csatornákon is tájékoztatták már az európaiakat, sokan figyelmen kívül hagyták az információt és mégis elutaztak Oroszországba, majd kifogásolták a fölösleges repülőjegy vásárlást. Ugyanakkor arra is figyelmeztette az európai diplomata útlevéllel rendelkezőket, ha kételkednének abban, hogy beutazhatnak-e Oroszországba, akkor arról teljes körű felvilágosítást kaphatnak az orosz nagykövetségeken és konzulátusokon.
Európa megbízhatatlanságáról írt az üggyel kapcsolatban a Rosszijszkaja Gazeta állami napilap ma reggeli cikkében. Az orosz külügyminisztérium magas rangú forrására hivatkozva közölték, hogy „megfelelő módon történt a tájékoztatás európai partnereink kérésére. A médiában történt „kiszivárogtatás” az ő lelkiismeretükre tartozik.” Az orosz külügyminiszter helyettese, Alekszej Meskov ma délelőtt pedig újságírók előtt jelentette ki, mennyire csalódott az európai partnerekben az ügy miatt.
Akárhogy is fordul a diplomáciai botrány, az ukrán válság miatt kialakult uniós-moszkvai szembenállás megoldásának nem használ – figyelmeztettek a Kommerszant orosz napilap ma reggeli cikkében megkérdezett szakértők. Az Orosz Tudományos Akadémia stratégiai elemzője, Szergej Utkin nem tartja hatékonynak a kitiltást. Szerinte ezzel csak azt éri el Moszkva, hogy még kritikusabbak lesznek vele szemben Európában. A Finn Külügyi Intézet Oroszország szakértője, Arkady Moshes pedig arra figyelmeztetett, hogy az eset negatívan befolyásolhatja az uniós-orosz viszony alakítását a június 26-án esedékes EU-s csúcstalálkozón.