Álmatlan éjszakák okozzák az Alzheimer-kórt

Egy aggasztó prognózis szerint 44 millió Alzheimer-kóros beteg él majd a világban 2050-ben. Ez nemcsak a családoknak, de az államnak is hatalmas teher. Ezért a rák- és szívbetegségek után az Alzheimer-kór a leginkább kutatott betegség a fejlett világban.

A Berkeley Egyetem kutatói viszont most arra jöttek rá, hogy a béta-amiloid fehérje az, ami rontja az agy működését, és akadályozza a normális alvást. Különösen a mély alvás időszaka eshet ki, ez pedig katasztrofális lehet az információk megőrzése szempontjából. Ördögi körről van szó: az alváshiány ugyanis akadályozza a béta-amiloid kitakarítását a szervezetből, és ha túl sok van jelen ebből a fehérjéből, akkor még nagyobbak lehetnek az alvásproblémák. A béta-amiloid jelenléte az agy egyes részein alapvetően befolyásolhatja, kinek van nagyobb esélye az Alzheimer kórra.

A kutatók 26 egészséges, 60 és 90 közötti férfival és nővel kísérleteztek. 120 szópárt kellett megtanulniuk. Aki nyolc órát, vagy többet aludt, az sokkal jobban szerepelt a vizsgán a felébredés után, mint az alvászavarra panaszkodók. Kik nem tudtak pihenni? Akiknek az agyában túlságosan sok volt a béta-amiloid protein. A tudósok feltevése az, hogy ez a protein nemcsak az alvás zavaráért lehet felelős, de azért is, hogy az agy információrögzítése megromoljon, vagyis kialakuljon az Alzheimer-kór.

A tudományos közvélemény érdeklődéssel fogadta az amerikai kutatók eredményeit, de azt hangsúlyozta: nagyobb mintán kell kísérletezni, és hosszabb ideig. Viszont ha a kutatóknak igazuk van, akkor közelebb kerültünk az Alzheimer-kór gyógyításához, hiszen a béta-amiloid protein csökkentése az agyban gyógyszeres kezeléssel megoldható.

A szakértők igyekeznek megnyugtatni a laikus közvéleményt: egyáltalán nem biztos, hogy a gyakori alvászavar Alzheimer-kórhoz vezet. A kutatás eredménye azt viszont jelentheti, hogy az agynak szüksége van a nyolcórás alvásra, mert enélkül az információk megőrzése hosszú távon komoly gondot jelenthet.