Zapoteca indiánok: nevet adtak a nemi szerveknek

Zapoteca etnikai csoporthoz tartozó törzs Mexikó délkeleti részén, Oaxaca államban él és nincs a nyelvükben olyan kifejezés, amely az anyaméhet, a vaginát, a  női nemi szervek egyéb részét jelölné. Sőt, a testnek ezen részéről hatalmas neveletlenség, illetlenség beszélni. S a probléma nem csak lingvisztikai – mint kiderült, és messze túlmutat azon, amit most magunkban elképzelünk.

A nők nagy számban halnak meg ugyanis itt olyan betegségek következtében – mint  a méhnyakrák – amelyet időben felfedezve gyógyítani lehetne. De mivel ez a testrész tabu, az ott keletkezett problémák is azok. S a nők, baj esetén, nem tudták megnevezni, hogy hol érzik a fájdalmat. S erre a helyzetre akkor derült fény, amikor megvizsgálták, hogy hol a legnagyobb a halandóság a méhnyakrák következtében: a törzsben évente átlagosan 170 nő hal meg  ebben a kórban.

A törzs távol él a modern élettől, többségük egyedül a zapoteo helyi nyelvet beszéli, de ez nem lehet akadály. San Bartolomé Quialana – így hívják a települést – asszonyai összefogtak a helyi orvosokkal és nyelvészekkel, és megalkották e hiányzó szavak sorát. Azonban nem csak nevet adtak ezen testrészeknek, hanem összehívták a helyi lányokat, asszonyokat, és elmagyarázták nekik hogyan is működnek ezen szervek.

Li´z Bdo´o például azt jelenti, anyaméh, de szó szerint lefordítva a ,,baba házát” jelenti, a petevezeték pedig a Xnesiou Bíint Bttn – ami a női pete útját jelenti, szó szerinti fordításban.  S ami a legkedvesebb elenevezés – a méhnyak:  Rú´u Liiz Bdo´o – szó szerint a ,,bébi házának az ajtaja”.

S melyik kifejezést volt a legnehezebb meghatározni? Természetesen a vagina szó okozta a legnagyobb fejtörést, hiszen a helyi nyelvben létezett egyfajta kifejezés erre, de az nagyon sértő volt a nőkre nézve, erről mindig csak ebben az összefüggésben esett szó. Vélhetően az elfogadható elnevezés megváltoztatja majd az egész szociális környezetét a szexualitásnak – s persze a női önérzetnek is.