Külföldön is bevethetőek a japán katonák?

A hadsereg feladatainak körét bővítő törvényjavaslatot az ellenzék és a lakosság jelentős része is ellenzi, ám a parlamenti bizottság ennek ellenére elfogadta. Az alsóház csütörtökön szavaz a javaslatról, és várhatóan jóvá is fogja hagyni. Ezt követően dönthet róla a felsőház is.

Abe Sindzó miniszterelnök indoklása szerint határozottabban kell fellépni az államvédelem területén. Ezt szerinte Japán legfőbb szövetségese, Washington is támogatja. Ez azért is létfontosságú, hogy Tokió meg tudjon birkózni az újonnan felvetődő kihívásokkal, mint az egyre erősödő Kína.

Az ellenzők szerint viszont a módosítás nem egyeztethető össze a pacifista alkotmánnyal, továbbá magával ránthatja Japánt az Egyesült Államok konfliktusaiba a világ bármely pontján. A heves vita során az ellenzéki képviselők megpróbálták megakadályozni a szavazást, és az épületen kívül, az utcán is százak tüntettek a szabályozás ellen.

A miniszterelnök jelenleg a legnagyobb politikai kihívással néz szembe 2012 decemberi hatalomra kerülése óta, mikor megfogadta, hogy megerősíti Japán védelmét és fellendíti az ország gazdaságát. A miniszterelnök támogatottsága egyelőre csökken. Egy, az Aszahi Simbun című napilap által végzett felmérés szerint öt százalékkal, 42 százalékra nőtt ellenzőinek aránya, és már csak a válaszadók 39 százaléka támogatta.
A szóban forgó törvényjavaslatot egyes felmérések szerint százból ötvenhatan, más kutatások szerint nyolcvanan ellenzik.

“Politikai veteránok úgy vélik, Abe úgy járhat, mint nagyapja, Kisi Nobuszuke. Elérheti célját, de lehet, hogy le kell mondania” – mondta Morita Minoru független politikai elemző. Kisi, aki 1957 és 1960 között volt miniszterelnök, 55 éve éppen július 15-én mondott le, miután keresztülvitt egy szintén védelmi politikát érintő, erősen vitatott törvényt. Más elemzők szerint bár kevesebben állnak mellette, Abe valószínűleg miniszterelnök maradhat, mivel párton kívüli és belüli ellenfelei sem kellően erősek.

Kép: Wikipedia