A 390 éves bonsai túlélte a hirosimai atomtámadást

A washingtoni Nemzeti Arborétum egyik büszkesége: 1625-ben ültették és létezésének sok más ismeretlen eseményével ellentétben ismert az, hogy sértetlenül megúszta a 70 évvel ezelőtti, Hirosima elleni amerikai atomtámadást.

 

A japán fehér fenyőt a Washingtoni Botanikai Múzeum ajándékba kapta Masaru Yamaki japán tanártól és egy 53 bonsai példányból álló gyüjtemény egyik darabja volt. Az ajándék a megbékélés jelképeként 1976-ban került az Egyesült Államokba, és erről a fácskáról sem lehetett többet tudni, mint a többiről.

Egészen addig, amíg 2011-ben meg nem érkezett egy japán testvérpár a múreumba és megkérdezték, hogyan alakul a sorsa ennek a fácskának, amely  a nagyapjuké volt. Shigeru és Akira Yamaki soha sem látták még a fát, de azt tudták, hogy szerencsét hozott a családjuknak, vagyis a családi legenda fontos részévé vált. Masaru pedig a angyapjuk volt.

A tragikus napon, 1945. augusztus 6-án robbant  fel az atombomba Hirosima felett – reggel 8:15 perckor.  A növény a Yamaki család lakásában állt, ők pedig alig 4 kilométerre laktak a robbanás helyszínétől. A bonsai velk együtt élte túl a katasztrófát.

A-Bomb Destruction

Hogyan történhetett? Az elhelyzése a döntő – mondta a washingtoni múzeum kurátora. A fal mellett állt és minden bizonnyal a fal megmentette. Az egész család otthon tartózkodott és mindannyian megmenekültek: a lakás ablakai betörtek, ami vágási sebeket okozott ugyan, de az életük megmenkült. A képeken, amelyeket a Yamaki család a robanás után készített, a bonsai ott áll a fal mellett a szobában. Éppen ezért tehette be a fát a tanárember, Yamaki a gyüjteménybe, amelyet Washingtonba küldtek – ennek ugyanis komoly szimbólikus üzenete volt. ,,Szinte hihetetlen, hogy Yamaki úr odaadta a fát és semmiféle magyarázatot nem fűzött hozzá – mondja Félix Laughlin, a Bonsai Alapítvány vezetője, ebbe még belegondolni is hátborzongató.

A fehér fenyő már bőven meghaladta a tőle elvárt életkort – ez olyan 200 év körülire várható. S életének egy jelentős részét az ellenségnél, Washingtonban töltötte. A titok a gondozásában van: a naponta történő locsolásban, a hetente kétszeri napfelőli  forgatásban, a károkozók eltávolításában  és időnként az átültetésben. A bonsai nem egy nővényfajta, hanem a gondozás módja – mondják.

S ami a legkülönlegesebbé teszi mindennél, az, hogy 1625 óta valaki mindig vigyázott rá, és naponta gondozta. Nyáron most a múzeum pavilonja előtt áll, télen beköltözik a Kínai Pavilonba – aztán 2016-ban átköltözik az új Japán Pavilonba.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez