García Márquez hamvait Cartagenában egy kolostorban állítják ki

A család döntése értelmében az író hamvait a történelmi óváros egyik régi kolostorában állítják majd ki. Márquez ebben a városban írta több híres regényét, közöttük a legmagasabb irodalmi kitüntetést kapott Száz év magányt is. Az író tavaly áprilisban hunyt el Mexikóvárosban, ahol évtizedeken át élt családjával együtt. Mercedes Barcha-nak, az író feleségének és két gyermekének döntését nagy elégedettséggel vették tudomásul az író hazájában, Kolumbiában.

Gabriel García Márquez 1948-ban érkezett Cartagenába, és ott az El Universal nevű újságnál dolgozott. Élete utolsó éveiben volt egy háza is itt, ahová pihenni jött Mexikóból. Az író a városban létrehozott egy alapítványt, ahol latin-amerikai újságírókat képeztek. Az alapítvány igazgatója, Jaime Abello szerint a döntés  elismerést érdemel, hiszen  ,,ebben a városban van az egyetlen ház, amelyet Márquez épített élete során, és ott most családjának számos tagja él. Márquez és a felesége, bár Mexikóban éltek, mindig is kolumbiaiak maradtak” – mondta.

Mint már írtuk,  az író archivuma a Texasi Egyetemen kap helyet, és ez nagy vitát váltott ki Kolumbiában. Különösen azon ütköztek meg sokan, hogy az egyik fia szerint a kolumbiai kormány nem mutatott érdeklődést az irodalmi hagyaték iránt, pedig az értékes fotókat, kéziratokat is tartalmaz. Gonzalo García Barcha nyilatkozatát később cáfolta a Kolumbiai Nemzeti Könyvtár.

A vita nyomán a család közleményt adott ki, mely szerint a hagyatékot szétosztják különböző helyekre, és az irodalmi hagyaték azért került a Texasi Egyetemre, mert az ilyen jellegű dokumentumok archiválásban ők a legkiválóbbak. Ott, a Centro Harry Ransomban őrzik Jorge Luis Borges, William Faulkner, James Joyce, Samuel Beckett, Ernest Hemingway, Doris Lessing és George John Steinbeck hagyatékát is.

A vitát az is élezte, hogy García Márqueznek nem volt mindig jó kapcsolata az Egyesült Államokkal, ahol nehezményezték harcos baloldali nézeteit és kiváló baráti kapcsolatát Fidel Castro kubai vezetővel.  Az író amerikai beutazási tilalmát a Clinton kormány szüntette meg a kilencvenes évek közepén.