Afrikai migránsok – Kínában

Afrikai migránsok Kelet-Ázsiában

Az Afrika irányába zajló kínai migráció közismert, sokak által publikált folyamata mellett létezik egy párhuzamos, az afrikai országokból a kelet-ázsiai államokba, és főként Kínába irányuló, mindenekelőtt oktatási és gazdasági, kereskedelmi okokkal magyarázható népmozgás is, melyről jóval kevesebb információval és tudással rendelkezünk. A kutatóút célja, hogy felfedje az afrikai migránsok motivációit és hátterüket, megvizsgálja, hogy milyen okokból és milyen célból érkeznek a térségbe és mit gondolnak lehetőségeikről, fogadtatásukról és jövőjükről. Éppen ezért afrikai, éppen csak megérkező vagy már több éve a térségben élő egyetemistákkal, valamint afrikai kereskedőkkel találkozunk és készítünk interjúkat vagy fókuszcsoportos beszélgetéseket folytatunk le egy meghatározott vezérelv mentén. Az egyetemistákkal interjúk és beszélgetések a Shanghai Institute of Technology-n, a Hangzhou Normal University-n és a jinhuai Zheijang Normal University-n készülnek, miközben a kereskedők kapcsán Yiwu kereskedőváros forgataga és az óriási kereskedő központ nyújt kiváló terepet a vizsgálódásra.

Kína a globális térben

Ezidáig szinte vitathatatlanul a 21. század legjelentősebb momentuma Kína gazdasági prosperitása, ezzel párhuzamosan a Kelet felé fordulás, azaz a ’Shift to the East’, mely az ázsiai gazdaságok sikeressége mellett a válságok által sújtott Nyugat gazdasági visszaesését hozta. Több más következmény mellett az egyik legfőbb változás az európai hatalmak külpolitikai irányváltása, a korábban fenntartásokkal kezelt kínai tőke(vonzás) „hajszolása”.

Ha hazánkat nézzük, és kifejezetten a befektetésekre vagy a kereskedelmi kapcsolatokra fókuszálunk, Magyarország kiemelkedő szerepet tölt be a térség kapcsolataiban Kínával, melyet az elmúlt években a Kínai Népköztársaság vezető politikusainak látogatásai, valamint a megkötött egyezmények is jeleznek. Ha a térségbeli, regionális, közép-kelet-európai államok szerepét vizsgáljuk, az országok méretét és lakosságszámát, vagy a teljes kereskedelemhez viszonyított értékeket vesszük figyelembe, Magyarország kiemelkedő szerepe nyilvánvaló. Az ország különösen fontos szerepet, helyet tölt be Kína külpolitikájában: többek között a kínai bevándorlók legkedveltebb régiós célpontja az ország, térségünkben csak hazánkban működnek Bank of China bankfiókok és Budapesten 2004 ősze óta létezik egy magyar-kínai két tanítási nyelvű iskola is (http://www.magyar-kinai.hu). Ráadásul Magyarország évekkel ezelőtt megcélozta a régiós (vezető) partneri szerep elnyerését: Medgyessy Péter 2004-es pekingi látogatása is ebbe a sorba volt illeszthető, a második Orbán-kormány külpolitikája pedig nyíltan deklarálja a kelet felé fordulást, a kínai kapcsolatok erősítését, egyúttal általában a kínai gazdasági szerepvállalás lehetőségét.

A kutatóút során ugyanakkor nem csupán Kína Európával, illetve Közép-Kelet-Európával való kapcsolatát vizsgáljuk, hanem beszélgetést folytatunk például a fülöp-szigeteki nagykövettel is a két ország viszonyáról és Kína délkelet-ázsiai jelenlétéről és több egyetem Afrikai Tanulmányok Intézetét is meglátogatjuk az ázsiai állam Afrika-politikája kapcsán.

Kiemelten köszönjük a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, továbbá a Magyar Afrika Egyesület és a Pécsi Tudományegyetem támogatását és a kutatóút megvalósulásához nyújtott segítséget.

Szerző: Vörös Zoltán