Migrációs szakértő: „Kicsi az esélye, hogy Magyarország terrorista célponttá váljon”

A parkban, a boltban, a tv-ben sorra bukkannak föl az önjelölt menekült-szakértők. Viszont akadnak olyanok is, akik nem három hónapja foglalkoznak a témával. A Pécsi Tudományegyetem tanárát, Dr. Tarrósy István nemzetközi kapcsolatok szakértőt, a legfrissebb hazai migrációs tankönyv egyik szerkesztőjét-szerzőjét kérdeztük menekültválságról, kerítésről, terrorizmusról.

- Mennyire lehet hatékony az Európai Tanács legújabban elfogadott menekültválságot kezelő csomagja?
– Az egész választ onnan kell indítani, hogy a migrációt illetően különböző kategóriákról beszélünk. A menekültkérdés már önmagában egy nagyon speciális dimenziója a migráció egészének. Ez egy rendkívül összetett probléma és ezért a megoldása is sokrétű. A határőrizettől az integrációig, a regisztrációs rendszer hatékonyabbá tételétől a kvótarendszerig sok aspektusa van. Így az uniós szervek mostani lépéseit újabbaknak kell követniük, amit egyébként be is jelentettek. Az jól látszik, hogy az uniós határok védelmét kezelni kell. Itt viszont nem lehet megállni. Nemcsak az EU-ba most érkezőkkel, de a már bent lévőkkel is foglalkozni kell. Ebből a szempontból viszont több különbséget is látunk az uniós tagállamok között (német, francia, skandináv modellek, stb). Ezeket is közelíteni kellene egymáshoz, de úgy, hogy az egyes tagállamok értelemszerűen megtarthassák a jogot, hogy a saját nemzeti értékeiknek megfelelően dönthessenek.
- Az egyes államok politikái között élesen elkülönül a magyar vélemény. Mennyire van értelme a kerítésépítésnek?
– Én magam általában nem támogatom a kerítésépítést. Annak viszont lehet jogos logikája, hogy így alakítson ki egyfajta folyosót a kormányzat az áthaladó tömegnek. Önmagában azonban ez sem megoldás.

kerítés

- A szerb-magyar határon felhúzott kerítés viszont nem folyosóként, hanem elterelőként működik és még csak nem is hatékonyan.
– Általában a kerítésekre kétféleképpen reagálnak az odaérkezők: kikerülik, vagy valahogyan megpróbálnak rajta átjutni. A menekülteket, akik be akarnak jutni az Európai Unió területére, láthatóan nem vágja földhöz a mi szögesdrótunk. Megtalálják a módját, hogy kikerüljék. Tehát a menekültválságot a kerítés önmagában nem oldja meg.
- Mi kellene ahhoz, hogy hatékonyan működhessen a kerítés?
– Olyan kidolgozott, jól működő eszközrendszerre volna szükség, amelyben a kerítésnek értelme lehet. A határvédelemmel együtt komplex rendszerben kellene kezelni az ideérkező tömeget a kijelölt regisztrációs pontokon, ahol megfelelően felkészült és elégséges nagyságú személyi apparátus, illetve a terroristákat is kiszűrni képes szakemberek dolgoznak. Magyarul olyan bevándorlási tisztviselők kellenek, akik beszélik az ideérkezők anyanyelveit, értik a kultúráikat. Ehhez számtalan uniós felkészülési programot is igénybe lehet venni. Ezek közül jó néhányat megvalósítottunk az elmúlt években. Például a határszakasz korszerűsítése hőkamerákkal, vagy olyan integrációs programok, amelyek a már itt élőkkel foglalkoznak.
- Bár a kormányzat jó előre vizionálta a menekültek érkezését, láthatóan Magyarország mégsem készült fel eléggé a hatalmas tömeg fogadására. A plakátkampánnyal és a nemzeti konzultációval kapcsolatban kikérte-e a szakma véleményét a magyar kormány?
– Erre azt tudom válaszolni, hogy mi, migrációkutató kollégák annak idején egy petícióval reagáltunk (migracioval_foglalkozo_kutatok_kerese_magyarorszag_kormanyahoz). Ebben nagyon röviden és egyértelműen leírtuk: azt kéri a tudományos közösség, hogy amit nemzeti konzultáció címén folytat a kormányzat, azt állítsa le minél hamarabb, mert szakmailag nem megalapozott.

DSCF0247

- A magyar közvélemény igen ellenséges a menekültekkel szemben. Ez csak a kormányzati kommunikáció miatt van így, vagy más okokkal is magyarázható?
– Magyarország migrációs történelme arra utal, hogy mi mindig nagyon zártak voltunk. Ezenkívül ahelyett, hogy hozzánk jöttek volna, nagyon sokszor inkább elmentek tőlünk az emberek. A néhány kivételkor pedig nem messzi kultúrák képviselői, hanem a környező területek magyarjai érkeztek. A mai magyar lakosság összesen 2 százalékát teszik a bevándorlók, akiknek több mint kétharmada jött térségünk magyarlakta területeiről. Tehát a teljes magyar lakosság jóval kevesebb mint 1 százaléka származik ténylegesen távoli, markánsan eltérő kultúrákból. Igazából nem ismerjük a velük való együttélést. Magyarországon egyszerűen nincs annak tradíciója, hogy nagy volumenben érzékeljünk más kultúrákat.
- Ebben a nálunk tanuló külföldi diákok sem segítenek?
– Az elmúlt években a magyar külpolitika a globális nyitásról beszélt (keleti, déli, stb), ami szerintem egy pragmatikus és támogatandó gondolkodás, amennyiben alaposan átgondolt, megfelelően kimunkált. Ennek szerves része az állam által finanszírozott Stipendium Hungaricum program, amely külföldi diákok magyarországi tanulmányait támogatja. Egyik oldalon van ez, a másikon pedig az elmúlt hónapok bezárkózása. A két stratégia teljesen ellentmond egymásnak. A kerítésépítés valójában erre az ösztöndíjprogramra is hat. Vajon mit gondol az ösztöndíjas gyerekét Magyarországra indító anya, amikor a tv-ben meglátja a mostanában rólunk szóló híreket?

DSCF0238

- Mekkora veszélyt jelentenek a menekültek Magyarországra és Európára?
– A menekültek nagy többsége az életét mentve hagyja el a hazáját. A szírekre különösen jellemző, hogy nem szívesen hagyják el az otthonukat. Illetve, ha erre kényszerülnek, akkor is szándékukban áll visszatérni. A menekültek jelentős többségének semmi köze a terrorizmushoz. Az persze nagyon valószínű, hogy ebben a hatalmas tömegben előfordulhatnak felbujtók, vagy olyanok, akik egy szervezet tagjaiként próbálják bontani a rendet. Éppen ezért a magyar és az uniós hatóságoknak is fel kell készülniük ezeknek a gyanús elemeknek a kiszűrésére.
- Az utóbbi évek európai városokat érő terrortámadásaikor hangsúlyozták a szakértők, hogy Magyarországnak nincs oka az aggodalomra. Ezt azzal magyarázták, hogy a rendszerváltás előtt nálunk nagyon sok közel-keleti és afrikai diák tanult, akikkel nagyon jó kapcsolatokat sikerült kialakítani. A menekültekkel tanúsított mostani viselkedésünk változtathat ezen?
– Én azt gondolom, hogy Magyarország nagyon kis eséllyel válhat egy ilyen terrortámadás célpontjává. Egész egyszerűen azért, mert nálunk például nincs BBC, vagy CNN központ, amit fel lehetne robbantani, és amiről azonnal tudósítanának a globális médiában. Ezeknek a terroristáknak ugyanis az az egyik legfontosabb célkitűzésük, egyben feladatuk, hogy minél nagyobb médiafigyelmet kapjanak. Így üzennek és szerzik meg szponzoraiktól a hatalmas összegeket. Magyarország sokáig nem volt érdekes a globális médiafigyelem kapcsán. Most viszont nagyon is benne vagyunk a világsajtóban és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Tarrósy István említett könyvéről itt olvashat.

Képek: KTGy, Wikimedia Commons

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez