A világ valójában sokkal jobb hely, mint amilyennek látszik
A híradókban csak a feszültségeket látjuk – a háborúkat, a szegénységet, a nyomort, no meg a természeti katasztrófákat. És ez meglehetősen átformálja a képünket a világról. Pedig a gazdasági mutatók – a világ nagyobb részén – éppen nem azt jelzik, hogy a világ az összeomlás felé halad. Sőt. Az elmúlt években, egyre több embernek, a világ kicsivel jobb hely lett.
A történelem során először idén valószínűleg 10 százalék alá csökken a mélyszegénységben élők aránya a világban, közölte legfrissebb jelentésében a Világbank. Eszerint 2015-ben az emberiség 9,6 százaléka, 702 millió ember él mélyszegénységben, szemben a 2012-es 12,8 százalékkal, vagyis 902 millióval – írták a washingtoni székhelyű szervezet vasárnap közzétett helyzetértékelésében. Pedig ma már a nagyon szegények sem annyira szegények – a “szegénységi küszöböt” is fel kellett emelni. Korábban sokáig azok számítottak mélyszegénynek, akik napi 1,25 dollárnál (348 forintnál) kevesebből voltak kénytelenek élni, a szegénységi küszöböt azonban jelenleg 1,9 dollárban (529 forintban) határozza meg a Világbank. Ez persze tényleg nem túl nagy összeg, de – ami e fölött van- az már a világ nagy részén, ha nem is bőséges, de decens megélhetést biztosít tömegeknek. Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy egy emberöltővel ezelőtt, 1970-ben még a világ lakosságának közel egyharmada volt elképesztően szegény.
A helyzet javulása a szakemberek szerint a fejlődő országok gyors gazdasági növekedésének, valamint az oktatási, egészségügyi és társadalombiztosítási beruházásoknak köszönhető elsősorban. Bár a BRICS országok most messze nem tűnnek annyira csodásnak, mint egy éve – Kína lassul, Oroszország recesszióba süllyed a háborúk és az alacsony olajár miatt, Brazíliát a korrupciós botrányok és a lassuló gazdaság is sújtja – de mégis ők azok, akik a szegénység felszámolásáért elsődlegesen tesznek. De ne feledkezzünk meg olyan országokról sem, mint Thaiföld, Törökország, Mexikó, vagy éppen Indonézia. És a fejlődés nem csak magasabb jövedelmet jelent – hanem például azt is, hogy éppen ezekben az országokban az elmúlt évtizedben jelent meg, terjedt el, lett általánossá az egészségbiztosítás, javult nagyságrendekkel a nyugdíjrendszer.
„Mi vagyunk az első generáció a történelemben, amely felszámolhatja a mélyszegénységet” – emelte ki közleményében Jim Yong Kim, a Világbank elnöke, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaság lassuló növekedési üteme, a pénzpiacok ingadozásai, a fegyveres konfliktusok, a fiatalkori munkanélküliség és a klímaváltozás hatásai is akadályozhatják az ENSZ szeptemberi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján elfogadott fejlesztési tervet, amely a szegénység felszámolását tűzte ki célul 2030-ig. De még így is lehetséges, ami most is szinte elképzelhetetlennek tűnik – 2035-re egyáltalán ne legyenek a mai értelemben vett mélyszegénységben élő országok, és a világ lakosságának többsége tartozzon a középosztályba.
A világ szegényeinek fele Afrikában él, ahol a lakosság 35,2 százaléka mélyszegény. Itt vannak olyan bukott államok, amelyekben máig rohamosan nő a népesség – sokkal gyorsabban, mint a gazdaság, így a szegénység újratermelődik. Ugyanakkor a világ leggyorsabban fejlődő országai is a fekete kontinensen vannak, és a gyors kínai és indiai gazdasági térhódításnak köszönhetően azokban az országokban, ahol stabil a kormányzat, a szegénység felszámolása is gyors ütemben halad.