Szigony és női ruha: minek öltöztek az orosz cárok a jelmezbálokon?

Jogos a kérdés, közeledve a báli szezon végéhez. A népi maskarás hagyományoktól eltérő nagyvilági maszkos bálokat a nagy mulatozó és egyben reformátor, I. Péter honosította meg Oroszországban.

Az Európára ablakot nyitó cár az olaszoktól, pontosabban Velencéből vette maszkabáljaihoz a mintát – írja az Argumenti i Fakti népszerű orosz napilap. Kicsit sem túlzás I. Péter tulajdonának nevezni ezeket az eseményeket, mert ténylegesen ő rendezte ezeket.

Akkoriban csak a cári udvar tagjait hívták vendégségbe, akiknek komoly készülést jelentett egy-egy ilyen bál. Mindegyiknek külön tematikája volt Vlagyimir fejedelemtől Rettegett Ivánig. A jelmezes udvariak meghatározott rendben ültek fel a szánokra és kiabálva, csengőszóval mentek végig a városon. Sokszor külön szöveget taníttattak be velük, amelyet adott időpontban kellett előadniuk.

Valerij Jakobi: Jépalota (1878)
Valerij Jakobi: Jépalota (1878)

A legnagyobb álarcosbált 1722-ben, a Nystadi béke megünneplésére szervezte I. Péter. Az összesen hatvan szánt megtöltő vendégsereg tagjai a víz alatti világot testesítették meg. A hableányok és vízi manók urának, azaz Neptunnak öltözött be a cár. A víz alatti nyelven beszélő menetet a járdáról és házaik ablakaiból csodálhatták a péterváriak.

Az exkluzív vendéglistát Erzsébet cárnő (1741-1761) a tehetős kereskedőkkel egészítette ki. Jelmezbáljai azért váltak Európa-szerte híressé, mert ezeken szerepet cseréltek a nemek. Állítólag azért szeretett különösen férfiruhákba öltözni a cárnő, mert azokban elegánsnak és sudárnak látszott.

Az Alekszej cárnak öltözött II. Sándor és felesége
Az Alekszej cárnak öltözött II. Sándor és felesége

A magánházakba II. Katalin vitte be az álarcosbálokat, amilyeneket akár hetente többször is képes volt tartani. Állítólag szívesen maradt inkognitóban az ilyen rendezvényeken. A monstre alkalmak (akár 4000 vendéget is fogadhattak a Téli Palotában) fénypontjának a bolond-esküvők számítottak. Ezeken akár állatokkal is helyettesítették a menyasszonyt és a vőlegényt.

Bár I. Miklós és III. Sándor idejében nagyot esett az álarcosbálok népszerűsége, minden idők legimpozánsabb orosz összejövetelét 1903-ban rendezték. Ekkor ünnepelték ugyanis a Romanov-dinasztia fennállásának 290. évfordulóját. Az összesen 390 fős vendégsereg az első orosz cár, Alekszej Mihajlovics korabeli ruhákat öltött. II. Sándor cár és felesége az egykori uralkodó párnak öltözve szarafánt és fejfedőt viselt.

Képek: Wikimedia Commons

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez