Élet napi egy dollárból
Afrikában körülbelül 415 millió ember, a teljes népesség 34 százaléka él extrém mértékű szegénységben, a kontinensen ugyanakkor összességében a legkomolyabb, a Világbank 2015-ös adatai szerint évente 5-6 százalékos a gazdasági növekedés. Olyan fejlesztések indultak, mint a Szuezi-csatorna bővítése, több államban megjelent a német Bosch vállalat, Marokkóban pedig átadták a legnagyobb napelem-parkot.
A világ tíz legszörnyűbb országa közül hét afrikai
Egy 2010-ben készült nemzetközi összesítés szerint a világ tíz legszörnyűbb országa közül hét Afrikában található, ezek között van a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szomália, Csád, Szudán, Zimbabwe, a Közép-Afrikai Köztársaság, Guinea, a további három ország pedig Pakisztán, Afganisztán és Irak. A lista összeállításánál mérlegelték a brutális katonai alakulatok ténykedését, az éhínséget, a diktatúrák hatásait, az öngyilkos merényleteket.
Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutató Központjának vezetője a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: az afrikai kontinensen az adatok megbízhatóságát kritikusan kell kezelni, de a friss jelentések szerint is a Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik legszegényebb állama: 394 dollár az egy főre jutó GDP-je. Összehasonlításképpen az egyik leggazdagabb afrikai ország, Seychelle 25 ezer dollárral áll az élen.
Az állam működésével a felsorolt országokon kívül Burundiban, Libériában, Malawiban, Maliban is bajok vannak. Az állam sem az alapfunkciókat nem képes ellátni, sem pedig a napi kérdéseket nem tudja megoldani.
Afrikában jelenleg is körülbelül 415 millió ember, a teljes népesség 34 százaléka él extrém mértékű szegénységben. Libériában például a társadalom 85 százaléka egy dollár körüli összegből tengődik naponta, s a cél nem is a szegénységből történő kitörés, hanem a puszta életben maradás. A kontinens északi részén sokaknak az egyetlen bevételi forrást az embercsempészet jelenti.
Libériát és Nigériát az elmúlt két évben az Ebola-járvány is sújtotta, amelyet sikerült megfékezni, egy ENSZ-jelentés szerint azonban Dél- és Kelet-Afrikában elkezdett terjedni a kolera, s a helyi szokások is nehezítik a fertőzés megfékezését. Tarrósy István hangsúlyozta: ezeknek a járványoknak a visszaszorításához egy nemzetközi kontextusban értelmezett térségi összefogásra van szükség.
Egy ország, ahol 8 millió emberre egyetlen szemészorvos jut
A Kongói Demokratikus Köztársaságban az emberek átlagosan napi egy dollárból élnek, több régióban nincs tömegközlekedés, így csak 80-100 kilométeres gyaloglás után jutnak el orvoshoz. De gondot okoznak a fegyveres konfliktusok és a vízhiány is.
Dr. Hardi Richárd húsz éve dolgozik önkéntes szemorvosként a Kongóban, már több mint nyolcezer betegnek adta vissza a látását. Kétszer akkora területet lát el, mint Magyarország – a régióban egyedüli szemorvosként. Éppen ezért nem ritka, hogy betegei több napot is utaznak a gyógyulásért, tömegközlekedés hiányában gyalog.
A magyar szemorvos munkáját Hajdú D. András fotóriporter is megörökítette: két hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaságban a szemész mellett. A hússzoros Magyar Sajtófotó-díjas és Pictures of the Year-díjas fotós a műsorban elmesélte, Dr. Hardi Richárd naponta 20-22 beteget lát el, köztük sok a szürkehályog, amely az egyenlítői nap miatt nagyon gyakori betegség.
A kontinens kettős képe: gazdasági növekedés és extrém szegénység
Mindeközben az afrikai kontinensen összességében a legkomolyabb, a Világbank 2015-ös adatai szerint évente 5-6 százalékos a gazdasági növekedés, eközben azonban a földrész még mindig a szegénység képét mutatja.
Évek óta létező tendencia, hogy a Nyugat és a nagyhatalmak felfigyeltek az Afrikában rejlő lehetőségekre, egyes országokban komoly gazdasági potenciált látnak.
A Marokkóban megépült, óriási, 160 megawatt teljesítményű naperőművel például több százezer tonnányi széndioxid kibocsátását spórolhatják meg és 650 ezer ember számára biztosítanak áramot.
A héten jelentették be, hogy a Bosch bányaipari beruházásokba kezd Afrikában. A német vállalat Angola, Nigéria, Mozambik, Kongó, Etiópia és Zambia felé is nyitni kíván.
Megaberuházást hajtott végre Egyiptom is, ami ráadásul rekordidő alatt készült el. Az ország a tervezett három helyett egy év alatt bővítette ki és kétirányúsította a Szuezi-csatornát. Az 1869-ben épült mesterséges vízi úttal párhuzamosan egy 35 kilométer hosszú új medret ástak, s a régi csatornát is kiszélesítették egy körülbelül 37 kilométeres szakaszon. A tavaly nyárra elkészült beruházás hatalmas bevételeket hoz Egyiptomnak.
Afrika politikailag, gazdaság-menedzsment szempontjából ma már szervezettebb, s emiatt a nemzetközi gazdasági szereplők bátrabban mernek befektetni. A beruházások között első helyen az infrastruktúra fejlesztése áll, vasútépítések zajlanak, Kenyában IT-beruházás folyik, és több vízenergia-projektek is elindult. A befektetők számára vonzó még a turizmus, ehhez kapcsolódóan erősödnek a szolgáltatások, sok helyen pedig az ásványkincsekért folynak a beruházások.
Az egyik afrikai csodaként Ruandát szokás emlegetni, amely 1994-ben felfoghatatlan traumát élt át a népirtással, azt követően azonban tervszerű újraépítést folytat. Gazdaságilag a konferenciaturizmus fejlesztését tűzte ki célul, és a kelet-afrikai térség információs és logisztikai központjává kíván válni.
A fejlődés íve már jól látszik, de Afrika előtt még hosszú évtizedek állnak, amíg kimondható, hogy jelentőset lépett előre, összegezte Tarrósy István.