Felélesztené az óceánon úszó űrkikötőt egy orosz üzletember

Elhagyatottan unatkozik a csendes-óceáni Kiribati közelében a Sea Launch űrkikötő, 2014 augusztusa óta senki nem lő fel róla műholdat. Néhány hónapja azonban felcsillant a remény: talán komolyan fontolgatja megvásárlását az oroszországi S7 légitársaság társtulajdonosa, Vlagyiszlav Filev.

A történet 1993-ban kezdődött, amikor megindultak a tárgyalások egy nemzetközi kereskedelmi műholdkilövő állomás létrehozásáról. A Sea Launch elnevezésű konzorciumot amerikai, norvég, orosz és ukrán nagyvállalatok hozták létre a Boeing támogatásával 1995-ben.

A tulajdonképpen két óriási hajóból álló Odyssey platformon több tucat kilövés történt 1999 óta, mígnem 2009-ben csődöt jelentett a Sea Launch. A válságból az orosz rakétatechnikai és űrkutatási vállalat, az RKK Enyergija húzta ki a projektet, amiért 95 százalékos tulajdonjogot kapott. A 2011 óta újra működő űrkikötő 2014 augusztusában állt le megint. Ehhez az 500 millió dolláros adóhátralék és technikai problémák mellett az ukrán válság is hozzájárult.

Kevéssel ezután az orosz miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Rogozin kijelentette: talán a BRICS-országok segítségével sikerül megmenti a projektet. Az elmúlt két évben folytak is tárgyalások Brazíliával, Kínával, Ausztráliával, az Egyesült Államokkal és az Emirátusokkal is, de ezekből végül semmi nem lett.

Kiribati a Csendes-óceán közepén (Wikimedia Commons)
Kiribati a Csendes-óceán közepén (Wikimedia Commons)

A héten azonban az orosz TASZSZ hírügynökség arról tájékoztatott: hamarosan új tulajdonosa lesz a Sea Launch projektnek. A hírt megerősítette az orosz űrkutatási központ, a Roszkoszmosz igazgatója, Igor Komarov, és elmondta, részleteket leghamarabb április végén lehet megtudni az ügyről.

A titokzatos vásárló kilétét a jelentős orosz napilap, a Kommerszant ma reggeli cikke pedzegette. Eszerint pár hónappal ezelőtt fordult nagyot a Sea Launch sorsa, amikor az S7 légitársaság társtulajdonosa, Vlagyiszlav Filev érdeklődni kezdett. Állítólag a sok milliárd rubeles (a pontos összeget még nem ismeretes) üzletet májusban ütik nyélbe a felek, erről azonban előbb az államfőt is tájékoztatni kell.

Nagy megkönnyebbülést jelentene ez a Roszkoszmosznak és az RKK Enyergijának is, az viszont már kérdés: mi haszna lenne a vízi űrkikötőből az egyetemi tanulmányait az űrkutatásban végző Filevnek?

Az Odyssey platformról ugyanis összesen 38 eszközt lőttek ki aktív időszakának 16 éve alatt. Ez az átlagosan évi két indítás csupán három százaléka globálisan az összesnek (évente körülbelül 1100-ra kerül sor a világon). A Kommerszant szakértője szerint Filev befektetése minimum évi öt kilövéssel lehet nyereséges.

Az Odyssey platform egyik oldala (Wikimedia Commons)
Az Odyssey platform egyik oldala (Wikimedia Commons)

Félretéve az anyagiakat, a technikai szempontokra is fordítsunk egy kis figyelmet: miért jó a Csendes-óceánról, illetve az Egyenlítő vonaláról indítani a műholdakat? A camagazin.hu korábbi magyarázata szerint ennek két előnye van.

A siker egyik kulcsa, hogy segítse a fellőtt rakétát a Föld forgási sebessége. Ez pedig az Egyenlítőnél a legnagyobb, 1674km/óra, míg a Kennedy Űrközpontnál csak 1470. Tehát az Odyssey platformról induló eszköz körülbelül 200km/óra extra sebességgel kezdi a gravitáció leküzdését.

Ezenkívül innen olyan műholdakat lőnek ki, amelyek a Föld egy konkrét pontja felett elhelyezkedve követik annak forgását. Mivel ez a pont és a platform egy vonalban van, megspórolják az űrben történő navigálás költségeit és esetleges kockázatait.

Kép: flickr.com

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez