Istennek tetsző kozmetikumok – a sokmilliárd eurós piac

Nemcsak ételben-italban, másban is szigorúan megmondják egyes vallások, hogy mi az, ami kerülendő. Most konkrétan az iszlámról beszélünk, ahol egy kozmetikum is lehet haram, vagyis rossz, és halal, vagyis megengedett.

Kilógott az áprilisban tartott párizsi In-Cosmetics kiállítás jólöltözött és jól ápolt látogatói közül egy szakállas imám. Aki történetesen szemceruzákat és más szépítőszereket tesztelt magán a világ legnagyobb kozmetikai márkáinak seregszemléjén.

Valószínűleg mindenkinél gondosabban nézte meg az összetevőket és a készítés módját. Ali Akchar sejknek az volt a dolga, hogy eldöntse: alkalmas-e az adott termék arra, hogy hithű nők milliói kenjék magukra.

Ha bizonyos állati eredetű összetevők adják az alapját valaminek, az már nem halal. Mint ahogy az sem, amiben alkohol van – mondja. Az ilyen termékeket nemcsak fogyasztani nem szabad, de arcra, bőrre kenni sem, mert tisztátalanok.

A brazil muszlim férfi a halal minősítéseket kiadó, svájci székhelyű szervezet madridi irodájában dolgozik, és a tapasztalat mondatja vele, hogy ugrásszerűen nő az igény a muszlimoknak is megengedett kozmetikumokra.

A legtöbb rúzs disznózsír-alapú, a parfümökben meg alkohol van. Ezek ugye helyből kiesnek a rostán. Viszont ami bennmarad, az egyre több. Az Unióban 2013-ban betiltották az állatteszteket, és egyre nagyobb a kereslet világszerte az egészséges vega kozmetikumok iránt. Ennek pedig a gyártók nagyon is igyekeznek megfelelni.

A vásárlónak viszont nincs könnyű dolga: a cimkék nem egységesek, és néha nem igazán lehet kihámozni a különböző betűk-számok kombinációjából, hogy mit is tartalmaz valójában egy kozmetikum. Itt lépnek be a képbe a minősítők. Amire ők hosszas vizsgálódás után rábólintanak, azt bátran használhatja bárki az előírásokra kínosan ügyelő muszlim nők közül.

Ez a gyártóknak is érdekük. Egy ilyen vizsgálatért 1500-2000 eurót fizetnek, a tudós ellenőrök az üzemeket is górcső alá veszik, hogy megtudják: ha egy cég állati redetű anyagokat is használ, tisztsségesen elválasztja-e azt a részleget a többitől. Az engedélyeket évente meg kell újítani.

Alig néhány éve a halal-kozmetikumok piaca még elenyésző volt: csak pár kisebb cég gyártott ilyesmit, főként a délkelet-ázsiai iszlám országokban, Indonéziában vagy mondjuk Malajziában.

De tavalyelőtt már 18 milliárd eurót tett ki az összforgalom, 2019-re pedig a számítások szerint még ez az összeg is meg fog duplázódni – mondják a brit piackutató intézetnél, a TechNaviónál.

Sok országban ugyanis megkövetelik a kozmetikumok halal minősítését, és sok nagy cég alkalmazkodik ehhez.

A L’Oreal például több száz halal alapanyagot használ, és csakis ezeket veti be például a 200 millió muszlimnak otthont adó Indonéziában. “Néhány ország rájött, milyen sok pénzt kereshet a halal-igazolásokkal. Sok embernek ez sokkal inkább üzlet, mint vallás” – mondja az iparág egyik bennfentese az AFP hírügynökségnek.

Fotó: AFP

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez