Így lehetsz sikeres az Észak-Kaukázusban
Zavaros és kiismerhetetlen területnek tartják sokan az Észak-Kaukázust az orosz társadalomban. De vajon mit gondolnak szűkebb hazájukról az ott élő fiatalok? – kérdezte az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM).
Az állami közvélemény-kutató intézet Dagesztán, Ingusföld, Kabardino-Balkária, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, Észak-Oszétia és Csecsenföld 16-29 éves fiataljai között végzett felmérést: mit gondolnak szűkebb hazájukról?
Az orosz társadalom egészéhez hasonlóan ők is rendkívül magasan értékelik Vlagyimir Putyin tevékenységét. Viszont az egyes területek vezetőségével már jóval elégedetlenebbek. Ez alól egyedül a csecsenföldi elnök, Ramzan Kadirov a kivétel, akinek a lehetséges 100 pontból 99-et ítéltek a fiatalok.
A VCIOM arról is faggatózott, milyennek tartják az önmegvalósítás lehetőségeit az Észak-Kaukázusban. A legmagasabb értékeket (80-81 pontot) Csecsenföld és Ingusföld, a legkevesebbet (54 pont) Dagesztán kapta.
A dagesztániak szerint a munkahelyek hiánya jelenti a legnagyobb problémát, és a legtöbben a fiatalok elvándorlását is ezzel magyarázzák. Összességében 33 százalék a munkahelyek, 28 a kapcsolatok, 25 a tapasztalat, 11 pedig a tanulási lehetőségek hiányában látja az önmegvalósítás akadályát az Észak-Kaukázusban.
Így gazdaggá csak a megkérdezettek 33 százaléka szerint válhatnak a tehetségesek. 37 százalék állítja, hogy a boldogulás leginkább a megfelelő rokoni kapcsolatokkal és ismeretségekkel érhető el. A törvénytelen eszközök hatékonyságában 15, a valláséban pedig 12 százalékuk hisz.
A tanulmány részeként Oroszország szíriai katonai akciójáról is megkérdezték az észak-kaukázusiak véleményét: 50 százalék támogatta, 30 viszont ellenezte azt. Az ingusföldiek 64 százaléka azt ellenzi, hogy orosz gépek az Iszlám Állam állásait támadják. Csecsenföldön ez az arány 16 százalék.
Ezzel a témával kapcsolatban nem egy megkérdezett beszélt arról, hogy megpróbálta őket beszervezni az Iszlám Állam. A szociológusok nagyon is egyértelmű kapcsolatot látnak a boldogulás és az iszlám radikalizmus térnyerése között. Egyesek szerint mivel szociális intézményként egyre kevésbé hatékony a család és az iskola, ezért a fiatalok sokkal könnyebben keresnek más módszereket a rendszer igazságtalanságainak kiküszöbölésére.
Kép: Wikipedia