Nem veszik el a lányodat, ha nincs otthon vécéd

Banglades alig több mint egy évtizede tiltotta meg a nyíltszíni székletürítést. Azóta állítólag sikerült is szinte teljesen felszámolni ezt a szokást.

Rashida Begum számára nem volt könnyű az élet, ha hívta a természet. Ilyenkor gyorsan rohannia kellett a dzsungelbe, hogy könnyítsen magán. Otthonában nem volt vécé, ahogy több ezer sorstársánál sem a zsúfolt falvakban.

Alig több mint egy évtizede ez megváltozott. Banglades akkor hívta fel a figyelmet a nyíltszíni székletürítés veszélyeire, és kampányt indítottak, hogy mindenhol épüljön vécé vagy legalább latrina. A sűrűn lakott dél-ázsiai országban a kormány szerint 1%-ra sikerült így csökkenteni azok számát, akik a természetben végzik sürgős dolgukat. 2003-ban ez az arány még 42% volt a 166 milliós országban.

„Hát akkor az volt a szokás, hogy kimentünk a mezőre, vagy a dzsungelbe. Ma már ez szégyen” – mondta Rashida Begum a falujában, nem messze a fővárostól, Dakkától. „Ma már a gyerekek sem csinálják. Nem is kell kérni őket, megszokták már, hogy nem szabad” – tette hozzá.

bangladesh-latrine572-111024

Banglades közegészségügyi sikerének kulcsa – ami elérhetetlen gazdagabb szomszédjának, Indiának – az a kitartó kampány volt, melynek keretében a teljes fejlesztési költségvetés 25%-át erre fordították.

„A kormány hatalmas elkötelezettséget vállalt” – mondta Akramul Islam, a BRAC, a bangladesi nemzetközi fejlesztési szervezet vízért, közegészségügyért és higiéniáért felelős igazgatója. „Úgy döntött, hogy egy nagy lökést ad a közegészségügynek.”

„A mérnökök partnerségben a helyi önkormányzatokkal terjesztették az üzenetet, hogy milyen kulcsfontosságúak a vécék az egészség javításának érdekében. Az emelkedő jövedelmek is segítségre voltak ebben” – mondta Akramul.

Aktivisták felmérései azt mutatják, hogy a kampány jól sikerült.

„Világosan látjuk, hogy csökkent az olyan, szennyezett vízzel terjedő betegségek száma, mint a hasmenés” – mondta.

Rashid Begum is azt mondta, hogy gyermekei nem lettek gyomorbetegek, mivel telepített a házba egy vécét. A nyílt székletürítés komoly közegészségügyi fenyegetés volt Bangladesben, gyermekkori hasmenést, féregfertőzéseket és egyéb betegségeket okozott, amik alultápláltsághoz és több milliárd dolláros veszteséghez vezettek a gazdaságban.

A hasmenéses megbetegedések több mint 700 ezer gyermeket ölnek meg évente csak Indiában – a legtöbb megelőzhető lett volna jobb higiéniával. India 3 milliárd dollárt költött már 1986 óta higiéniai kampányokra, de még közel sem került Banglades sikeréhez. A 125 millió lakosú India kétharmada még mindig nyilvános vécéket használ, a nepáliak mintegy felének (30 millió ember), és pakisztániak 20%-ának nincs lehetősége otthon vécézni.

hq_lake

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi elindította a „tiszta India” kampányt is, megígérve, hogy 2019-re minden háztartásban lesz egy külön vécé.

Banglades higiéniai sikere nem jött könnyen. Többmillió dollár kellett a kormánytól, illetve jótékonysági adományok, önkéntesek munkája, hogy megváltoztassák a szokásokat. Sok faluban különösen a férfiak, a szabadban ürítést preferálják, mert akkor tudnak kicsit egyedül lenni, vagy csak érezni az esti szelet, felnézni az égre. A nők esetében viszont ez nem csak kellemetlen, de veszélyes is. Sok nő azt mondta, egész estig kellett várnia, hogy el tudjon vonulni.

„Az esős évszakban be kellett fognunk az orrunkat, mert bűz terjengett” – mondta egy aktivista, Al Amin Akand a Plan International-tól, mely közösségi ügyekkel foglalkozik. „Évekig kellett dolgoznunk a falvakban, hogy motiváljuk a lakosokat” – mesélte.

„Ajtóról ajtóra járva kampányoltunk évekig” – mondta Mohammed Badal Sarker, egy falu tanácselnöke. „Megtanítottuk a gyerekeket, hogy szlogeneket kiabáljanak. Ilyen volt „a nyílt színen ürítés a nép ellensége”, és a „senki nem veszi el a lányod, ha nincs otthon vécéd” felkiáltás.

A dolog még az ipart is beindította, hiszen számos kisvállalkozás tűnt fel szerte az országban, hogy olcsó latrinaalkatrészeket adjanak el.

„Most már kevés olyan ház van, ahol nincs latrina” – mondta Sarker.

BRAC-2013-10-10-floating_toiletb-crop

Azonban még mindig van ok az aggodalomra. A túlnépesedés a városokban egyre nagyobb kihívást jelent, legfőképpen azért, mert nagymértékben szennyeződhet a víz.

„Az embereknek lehet, hogy van vécéjük, vagy latrinájuk, de hová kerül a hulladék? – teszi fel a kérdést John Sauer washingtoni vízügyi szakértő. „A szennyvíz elöntheti azokat a területeket, ahol a gyerekek játszanak, vagy ahol a termés nő. Azzal is kell foglalkozni, hogy az emberek hogyan tudják felhasználni, ártalmatlanítani vagy kezelni a szennyvizet” – tette hozzá.

Sauer szerint mégis megdöbbentő, hogy gyakorlatilag egy évtized alatt sikerült felszámolni a nyíltszíni székletürítést.

„Banglades taníthat valamit a többi fejlődő országnak” – mondta.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez