Bármit is mond Moszkva, Tbiliszi mehet a NATO-ba

Stoltenberg, aki a nap folyamán Giorgi Kvirikasvili grúz miniszterelnökkel tárgyalt, visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint a NATO késleltetné a kaukázusi ország csatlakozását attól való félelmében, hogy ezzel felbőszítenék Oroszországot. Pontos menetrendet a volt szovjet tagköztársaság csatlakozását illetően azonban nem említett.

A tagsághoz további katonai és politikai reformok szükségesek, illetve elengedhetetlen a szabad, demokratikus parlamenti választások megtartása – vélekedett a főtitkár, aki emellett elismerte Grúzia NATO-integrációban és demokratikus reformok terén elért eddigi érdemeit.

A dél-kaukázusi országban október 8-án tartanak parlamenti választásokat.

Stoltenberg rávilágított: minden állam szabadon dönthet arról, hogy akar-e valamely szövetséghez csatlakozni. Ez a NATO egyik alapelve, s “ez Oroszország tiltakozása és ellenkező nyilatkozatai ellenére is érvényes marad” – szögezte le. A júliusban tartott varsói NATO-csúcson pedig Grúzia megerősítette csatlakozási szándékát az észak-atlanti szövetséghez – tette hozzá.

Kvirikasvili a maga részéről elmondta: országának folytatnia kell a reformokat és türelmesen várnia. “Az észak-atlanti szövetség szilárdan hozzájárul az ország területi épségének megtartásához, annak nemzetközileg elismert határain belül” – jelentette ki a grúz kormányfő.

Grúzia 2008-ban egy Oroszországgal vívott villámháborúban végleg elvesztett minden ellenőrzést két szakadár régiója, Dél-Oszétia és Abházia felett, amelyek már az 1990-es évek elején kinyilvánították függetlenségüket, majd orosz befolyás alá kerültek. A 2008. augusztusi villámháborút követően nem sokkal Moszkva független államokként ismerte el a két szakadár köztársaságot.

Kép: Wikimedia Commons