Japán: külföldi parasztok kerestetnek!
Nemigen kedvelik a külföldieket a munkaerő-piacon a távol-keleti szigetországban, de a mezőgazdaság katasztrofális helyzete miatt most mégis rákényszerülnek a munkaerő-behozatalra.
Személyesen Abe Sinzo miniszterelnök vezeti azt a tanácskozást, mely dönteni hivatott: hány külföldi paraszt érkezzen Japánba és főként honnan? Kemény viták várhatók, de a tények kegyetlenek: nincs idő a várakozásra!
Ma már csak 3,17 millióan élnek a mezőgazdaságból Japánban, miközben tíz éve még kétmillióval többen voltak! Az iparban a robotok megoldást jelenthetnek, de a mezőgazdaságban nem. Persze felmerülhet: mi szükség van a japán mezőgazdaságra? Olyan drágán termeli meg a rizst, hogy emiatt az élelmiszerárak is jóval magasabbak, mint másutt Ázsiában. A mezőgazdaság azonban Japánban szent tehén. Nemcsak gazdasági tényező, hanem a tradíció része. Ezért a gazdálkodást fenn kell tartani akkor is, ha nem éri meg.
Ehhez kellenek most a külföldi parasztok, mert a hazaiak elfogytak. Ki kaphat munkavállalási engedélyt a mezőgazdaságban Japánban? Az, aki igazolni tudja, hogy van valamiféle szakképzettsége ezen a téren és valamiféle ismeretekkel rendelkezik a japán nyelv és kultúra terén. Ez utóbbi feltétel eléggé behatárolja a jelentkezők nemzetiségét. Külföldön kevés helyen tanítanak japán nyelvet. Vidéken paraszti környezetben ez különösen ritka. Persze Japán a második világháború idején elfoglalta Kelet-Ázsiát. Akkor elterjedt a japán nyelv is, de nem a legkellemesebb emlékeket hagyta maga után. Tudják ezt Tokióban is, ahol kiemelt fizetéseket ígérnek. Az importparasztok jobban fognak keresni, mint a hazaiak! A parlament hamarosan törvényt hoz az ügyben, és akkor érkezhetnek külföldi parasztok Japánba, de csakis azokra a területekre, ahova a kormányzat ezt engedélyezi.