Interjúk a Prima Primissima díj jelöltjeivel – Pelényi Margit építész

Pelényi Margit 1975-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. Legtöbb munkája és élete Pécshez köti. Szemléletét egyszerre jellemzi a modernista hagyomány tiszta és pontos logikája és az egyedi helyzet iránti empátiából születő, poétikus megfogalmazás. Különleges családi házai, a belvárosban található belsőépítészeti munkái, az Uránvárosi Laterum munkásszálló átalakítása, avagy a lakótelep szélén megépült 120 lakásos szociális bérház-komplexum a kritika által ünnepelt alkotások. Műemléki környezetben is több munkája valósult meg: legújabban a hosszúhetényi malom megmentésével létrehozott vendéglő vonzott nemzetközi figyelmet. Az Ybl-díjas építésszel beszélgettünk.

Gratulálunk a díjhoz!

Köszönöm szépen.

Váratlanul érte a jelölés?

Abszolút mértékben.

Hogyan lett építész, miért választotta ezt a hivatást?

Családi indíttatásból. A szüleim és a bátyám nyomdokain indultam el. Valamelyest az eredményeim és az érdeklődésem is közrejátszottak. Humán és reál érdeklődésű voltam egyszerre és ebből alakult így.

Meg tudná fogalmazni az építészetről vallott ars poetikáját?

Az építészet kapcsán nehéz dolog ezt ilyen általános formában megfogalmazni, mert annyira összetett és integráló ez a szakma. Minden feladatot más aspektusban kell megközelíteni, különféle hangsúlyokkal. Talán, – amit mindig szoktam mondani, – a mérték az építések egyik fontos eleme, a tömeg, az arány és az arányérzék a legfontosabb. Ez az, ami sokat jelent számomra.

Vannak olyan munkák, amelyeket szívesen vállal?

Mindent, illetve sokféle munkát vállalok szívesen. Az esetemben hangsúlyozni szokták a szociális szempontokat, de más munka is lehet érdekes. Ezeket azért vállalom el, – biztosan minden pályán van ilyen -, hogy az ember hasznosnak érezze magát. Az ilyen munkáknál ez nem lehet kétséges. Egy iskolánál például, amikor látja az ember, hogy milyen sokáig üresen áll.

Ez a fajta szociális érzékenység teljesen tudatos?

Nem igyekeztem elébe menni, de megtaláltak az ilyen leckék.

Ön szerint mennyit változott mostanában az épített környezetünk?

Látható egyfajta elmozdulás az igényesség felé.

Ez csak pénzkérdés, vagy tudatosan is törekszenek erre az építtetők?

Igazából még nem is gondolkodtam ezen. Sok minden befolyásolja. Szerintem az is benne van, hogy megnyílt a világ és nagyobb rálátása van mindenkinek. Nemcsak az építészeknek, de a megbízóknak is. Ez egy nagyon sokszereplős játék.

Ismerik a világon azt, ami Magyarországon az építészetben születik?

Ez a nyitottság természetesen kétirányú. Egyre többször látom, hogy külföldön is felfigyelnek a hazai épületekre, de fordítva is igaz, hiszen az információ elér a magyar építészekhez is.

Nagyon sokat dolgozik műemléki környezetben. Sikerül összhangot teremteni a mai építészeti trendek és a hagyományok között?

Szerintem ezen múlik egy műemléki munka sikere. Mennyire lehet megteremteni ezt a harmóniát a kortárs felfogás és a tradíció között. A kettő harmonikus összemetsződése, áttűnése, ami a sikert jelentheti. Persze, ez is feladat függő, hiszen annyiféle műemlék épületünk van, különféle állapotban. A lényeg ilyenkor is egyfajta tisztesség és mértékletesség, ami talán azonos az építészeti morállal.

Az interjú folytatását a vilagszam.hu oldalon olvashatják. 

A Prima Primissima küldetése, hogy példaképeket állítson a társadalom elé: azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára. A díjat 2013-tól kezdve az OTP Bank gondozza és finanszírozza. A 2016. évi Prima Primissima díj tíz kategóriájának harminc jelöltje közül – a szakmai elismerésen kívül – a közönség által legtöbb szavazatot kapott Prima a Demján Sándor által felajánlott 15 millió forinttal járó Közönségdíjban részesül. A jelölteket ezen a linken tekinthetik meg és SMS-ben szavazhatnak rájuk.