Mi jön az Iszlám Állam után? Tanácskozás Washingtonban

68 állam külügyminiszterei vitatják meg, hogy miképp lehet végképp leszámolni az Iszlám Állammal, amely az iszlamista terrorizmus nemzetközi központjává vált.

Donald Trump választási kampányában azt ígérte: ha bekerül a Fehér Házba, akkor mindent megtesz az Iszlám Állam gyors és teljes megsemmisítése érdekében. Hétfőn, amikor találkozott Irak miniszterelnökével Washingtonban, újra megerősítette: az USA célja az, hogy felszámolja a nemzetközi terrorizmusnak ezt a központját, mely 2014 óta fenyegeti nemcsak a Közel-Keletet, de az egész világot. Haider al-Abadi iraki miniszterelnök sürgette az USA-t: gyorsítsa fel akcióját az Iszlám Állam megsemmisítésére.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy küldjenek több amerikai katonát Irakba, ahol a múlt ősz óta ostromolják Moszult, az Iszlám Állam gazdasági fővárosát. Törökország ugyanezt sürgeti. Aggasztja ugyanis, hogy a kurd milíciák nagy szerepet játszanak az Iszlám Állam elleni harcban. A törökök attól tartanak, hogy az iraki, a szíriai és a törökországi kurdok összefognak és felerősödnek az autonómia-törekvések. A kurdoknak önálló államot ígértek a nagyhatalmak az első és a második világháború  után, de ebből semmi sem lett. Törökországban 15-20 millió kurd él, és nagyszámú kisebbség van Irakban, Szíriában és Iránban is. Bár ezek az államok egymással sincsenek éppen remek viszonyban, de abban egyetértenek, hogy nem kívánnak egy önálló kurd államot a Közel-Keleten.

A többi között erre a nehezen megoldható kérdésre is valamiféle választ kell találni Washingtonban, ahol 68 állam külügyminisztere találkozik. Magyarország, mint a NATO tagja, szintén meghívást kapott. A muzulmán migráció is jelentős részben az Iszlám Államhoz kötődik, hiszen a törökországi menekülttáborokban sok olyan ember él, aki a dzsihádharcosok elől volt kénytelen elmenekülni.

Mi lesz a dzsihádharcosokkal, ha az Iszlám Állam vereséget szenved? Ez a kérdés foglalkoztatja a terrorelhárítókat az egész világon. Ha ugyanis hazatérnek, akkor szülőföldjükön okozhatnak komoly problémát. Sok dzsihádharcosnak van európai vagy amerikai útlevele. Legutóbb Párizs Orly repülőterén olyan iszlamista terroristát lőttek le, aki francia állampolgár volt. A washingtoni tanácskozás aligha oldhatja meg a problémákat, de kijelölheti az irányt: merrefelé keressék a megoldást a Közel-Keleten, ahol káosz uralkodik, amióta az amerikai csapatok 2003-ban bevonultak Irakba, hogy megbuktassák Szaddám Huszein rendszerét.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez