Verena – az egyiptomi szent, aki tisztaságra tanította Európát

Európában, a mai Svájc területén temették el 344-ben. Az alpesi országban 70, Németországban 30 templom viseli ma a nevét. De ki volt Szent Verena?

A neve annyit tesz: jó gyümölcs. A Luxor közelében született Verena ábrázolásain egyik kezében egy vödör víz, a másikban egy fésű vagy súrolókefe látható. Mégpedig azért, mert annak idején ő tanította a gallokat és a germánokat a személyi higiéniára és a gyógynövények használatára. Ami a római kardoknak nem sikerült, az neki igen: civilizálta a barbárokat.

verena2

A történet Diokletianus császárig nyúlik vissza a 3. század végére. A római uralkodó, akinek tiszteletére máig álló szobrot emeltek Alexandriában, harcot vívott a gallok ellen és ehhez az egyiptomi koptok támogatását kérte. Össze is gyűjtött 6000 fiatalt és megalakította belőlük a Thébai Légiót.

Az egyiptomiak nagy bátorsággal vetették magukat a harcba, győzelemre segítették a császárt. Diokletianus akkor elrendelte, hogy gyújtsanak füstölőket, így ünnepeljék őt Isten győzelmes királyaként. De a Thébai Légió kopt keresztény katonái ezt megtagadták. Nem akarták imádni a császárt. Nekik megvolt a saját Istenük. Az uralkodó haragra gerjedt, és arra utasította a légiót, hogy sorakozzon fel. Megtizedelte a katonákat, minden tizediknek a fejét vette. De miután a többiek ezek után sem mondtak le a hitükről, mindannyiukat kivégeztette. Mártírként tartják őket számon, köztük volt Szent Mór is.

A Szent Verena kápolna Zugban (Svájc)
A Szent Verena kápolna Zugban (Svájc)

Itt jön Verena a képbe. Kopt szűz volt, aki elkísérte a harcba a katonákat, hogy főzzön rájuk és bekötözze a sebesültek sebeit. Amikor látta, hogy rokonait lemészárolták, úgy döntött, nem tér haza. Egy barlangban élt remeteként a mai Zürich közelében és a pogányokat tanította a mosdás fontosságára és a gyógynövények használatára. Jól ismerte a fáraók korának gyógymódjait, sok beteget mentett meg velük és sok hívet szerzett a kereszténységnek a 4. századi Közép-Európában. Főleg leprásokat gyógyított, de a fiatal lányoknak is gondját viselte, etette a szegényeket és egy sor csodát tulajdonítanak neki. Már az is csodának számított, hogy kimosta és kötözte a leprások sebeit, nem félve a fertőzéstől.

Verenát szentként tisztelik nemcsak a koptok, de a római katolikusok és a keleti orodoxok is.

Arról, hogy kik is a koptok, korábban ITT írtunk.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez