Múzeum Szaddám Huszein régi palotájában

A Krisztus előtti időkből származó tárgyakat most az egykori elnök, Szaddám Huszein 70 egykori palotájának egyikében állítják ki egy tó partján. Az új Bászra múzeumban (tavaly ősszel nyitották meg, évtizedek óta ez az elsőként) a többi között 2 ezer évnél idősebb agyagedények, pénzérmék, kőfaragások kaptak helyet. A város vezetői kulturális újjászületést várnak tőle.

Maga Bászra több mint 2700 éves – fontos és gazdag kulturális és kereskedelmi központ volt az Abbászida birodalom idején és a középkorban egyaránt. Innét indult a legenda szerint afrikai és dél-ázsiai kalandjaira Szindbád, a tengerész is.

Az elmúlt években a viszonylagos politikai stabilitás, az Iszlám Állam elől Észak-Irakból menekülők beáramlása, az olajipar növekedése virágzó várossá tették Bászrát, ideális helyszínné egy új kulturális attrakcióhoz.

A már működő kiállítóteremben Krisztus előtt 400 körülről származó tárgyakat láthatunk. De újabb szárnyakat terveznek, még sokkal régebbi anyaggal – babiloni, asszír, sumér kincsekkel a mai Irak területéről. Ezek egészen Krisztus előtt 3300-ig nyúlnak vissza. Összesen 3500-4000 tárgyat állítanak majd ki.

Qahtan al-Obaid, a múzeum igazgatója azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy azért pont Szaddám palotájára esett a választásuk, mert a diktatúra és a zsarnokság egykori helyszínét a civilizáció és az emberség helyévé kívánják változtatni. Az igazgató vastag, gyorsan zárható fémajtókat rendelt mindegyik teremhez. Élénken él még az emléke annak, ahogy a tömeg 2003-ban kifosztotta az iraki nemzeti múzeumot.

40 önkéntest toboroztak a múzeumba segíteni. Abban bíznak, hogy a régió kulturális központját sikerül itt létrehozni. Modern múzeumot szeretnének, olyant, amelyik nemcsak kiállít, de kulturális és szakmai programokat is szervez. Hogy a gyűjteményt gazdagítsák, ásatásokat terveznek. Itt van a világ egyik legnagyobb és legkevésbé feltárt ásatási területe, a csaknem 500 hektáros Zubair.

A távolabbi tervek között pedig szállodák és vendéglők szerepelnek, a projekt létrehozóinak szemei előtt a spanyolországi Granada példája lebeg. A késői középkorban a város északra terjeszkedett, követve a Tigris és az Eufrátesz irányváltozását. A belvárosban, a múzeumtól északra több száz öreg ház áll, gyönyörű faragott rácsokkal, kikövezett csatornák partján. A csatornákon szépen ívelt kőhidak vezetnek át, a házak közt régi mecsetek és templomok. Ma már a víz helyét szemét foglalja el, a hidak máladoznak, akár az egykor elegáns házak. A város alig néhány éve még egymással versengő fegyveres csoportok célkeresztjében állt.

Az ókori és a nem is oly régi örökséget egyaránt meg akarják menteni Bászrában. A következő lépés az volna, hogy felvegyék a helyet az UNESCO világörökségi listájára – ezt már kezdeményezték is.