Minta kertváros Peking közelében, 525 milliárd euróért

Teng Hsziao-ping, a reformok atyja Sencsent tekintette mintavárosnak, a megújuló modern Kína szimbólumának. A délkelet-kínai kis halászfalu Hongkong közelében mára már 10 milliós nagyvárossá vált. Sok európai és amerikai cég itt építette fel fő gyártóbázisát. Csiang Cemin elnök egykor Sanghaj párttitkára volt (Kínában a polgármester az ő beosztottja). Ő a Pudong amerikai stílusú üzleti negyedet építtette fel. Itt működik a modern Kína egyik legfőbb szimbóluma: a sanghaji tőzsde. Ez a legnagyobb az országban, mert Kína gazdasági fővárosa Sanghaj és nem Peking.

Mit tervez Hszi Csin-ping elnök, aki öt éve van hatalmon és most épp új kommunista pártkongresszusra készül, mely minden bizonnyal öt évre meghosszabbítja hatalmát? Hsziongan néven új várost épít Pekingtől csaknem 100 kilométerre délnyugatra. A cél egy 21. századi minta kertváros létrehozása, amely tehermentesíti a 20 milliós kínai fővárost. Hogyan? Mindenekelőtt úgy, hogy a minta kertvárosban levegőt lehet venni. Peking és csaknem az összes kínai nagyváros egyik legfőbb problémája az igen szennyezett levegő. Egy kínai nagyváros levegőjének minősége átlagosan hússzor rosszabb, mint az európai átlag! A tüdőrák és a többi hasonló betegség, melyet a szennyezett levegő okoz, tömegesen juttatja idő előtt sírba a kínaiakat. Akik akasztófahumorral így viccelődnek: ha Pekingben jársz, akkor ne vegyél levegőt!

A minta kertváros lesz a pozitív példa, amely élhető életet jelent majd több millió polgárának. A kínai vezetés minden erővel fékezi a nagyvárosok népességének növekedését, hiszen ez is az egyik oka a kétségbeejtő légszennyezettségnek. Mennyibe kerül mindez? A tervek szerint 525 milliárd euróba. Ez még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. Ráadásul Pekingben mindenki sejti, hogy a tervezett kiadások a végén sokkal magasabbak lesznek. Dehát Kína a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely gőzerővel tör előre. Hszi Csin-ping elnök tavaly a G20 csúcson, melyet Kínában rendeztek meg, egyenrangú szerepet követelt hazájának a globális gazdaságban Amerikával. Megmosolyogták. Aztán Amerika megválasztotta Trumpot és Hszi Csin-ping elnök kiállt a szabadkereskedelem mellett. Minthogy Kína háromszor olyan gyorsan növekszik, mint Amerika és a lakossága több mint a négyszerese az USA-nak, így Hszi Csin-ping szavai nem nélkülözik a jövő realitásának lehetőségét. Ennek az új Kínának lesz a szimbóluma a minta kertváros Peking mellett, mely 525 milliárd euróba kerül, de ahol legalább majd levegőt vehetnek majd a Mennyei Birodalom polgárai.

Fotó: imaginechina