Miért nem találta meg a Moszad Mengelét, aki benne volt a telefonkönyvben is?

Magával vitte az orvosi kísérletek eredményeit, mert azt hitte, hogy a világháború után ezeket hasznosítani tudja – annak ellenére, hogy a kísérleti alanyok döntő többsége meghalt. Számításai nem váltak valóra, orvosként nem dolgozhatott, de nyugodtan élt a Mengele család birtokán Bajorországban – igaz, hogy álnéven.

1949-ben érdeklődni kezdett utána a német ügyészség. Akkor náci kapcsolatait kihasználva Argentínába szökött és háborítatlanul élt Buenos Airesben. Olyannyira, hogy ő képviselte a Mengele családi vállakozás érdekeit az argentin fővárosban. Ahol újra meg is nősült. Feleségül vette elhunyt bátyja nejét. Nem szerelmi házasságról volt szó, hanem józan családi számításról. A Mengele család nem akarta, hogy az özvegy kívülről hozzon új férjet, megosztva ezzel a családi vagyont. Mengele nyugodt életét a Moszad akciója zavarta meg: elkapták Adolf Eichmannt, aki ugyancsak Argentínában rejtőzködött. A holokauszt fő szervezőjét Izraelbe vitték és bírósági tárgyalás után kivégezték. Mengele sejtette, hogy ő a következő a Moszad listáján, ezért előbb Paraguayba, majd pedig Brazíliába tette át székhelyét. Itt is halt meg 1979-ben, miután 69 éves korában agyvérzés érte.

De miért nem találta őt meg a Moszad, melyet sokan a világ legjobb titkosszolgálatának tartanak? Mindeddig nem lehetett hiteles magyarázatot adni erre a kérdésre, de most az izraeli titkosszolgálat egykori tisztje közzétette a Mengele-dokumentumokat. Ezekből az derül ki, hogy a Moszad egyik embere megtalálta Josef Mengelét Brazíliában! Zvi Aharoni tagja volt annak az akciócsoportnak, mely felkutatta és Izraelbe csempészte Adolf Eichmannt. Nem állt le, tovább kutatott, ezúttal már Mengele után. Meg is találta Brazíliában egy kis farmon. Párizsba repült és jelentette az eredményt a Moszad főnökének. Isser Harel nem hitt neki és leállította az akciót. “Én biztos voltam benne, hogy Mengele volt az a fehér férfi, akit a farmon láttam Brazíliában. Fénykép nem készülhetett, mert olyan közel álltam hozzá, hogy az már gyanút kelthetett volna. De biztos voltam benne, hogy ő az! Hiába! A parancsnok leállított. Fegyelmezett katona vagyok, tudomásul vettem a döntést” – írta Zvi Aharoni, a Moszad-tiszt, aki megtalálta, de nem foghatta el Josef Mengelét.

Amikor 1977-ben Menáhém Begín került kormányra, akkor a Moszad újra utasítást kapott: találja meg Auchswitz szimbolikus figuráját, a “halál angyalát”! A hajsza újrakezdődött és a Moszad meg is találta Josef Mengelét – holtan. San Paulóban egy kis temetőben kihantolták a sírt, melyben feltételezésük szerint Mengele nyugodott. A koponya alapos vizsgálata után egyértelműen megállapították: Josef Mengele holttestéről volt szó. Zvi Aharoninak igaza volt: Auchswitz orvoshóhéra Brazíliában rejtőzködött. Miért nem hitt neki a Moszad akkori főnöke? Mert nem volt egyértelmű bizonyítéka. Azonkívül pedig a Moszad más fontos feladatot kapott: azonosítani azokat a náci hadmérnököket, akik Nasszer egyiptomi elnöknek dolgoztak önálló rakéta-ütőerő megteremtésén. Ez létében fenyegette a fiatal zsidó államot és a Moszadnak erre kellett koncentrálnia a hatvanas években. Ezért úszhatta meg Josef Mengele, elkerülve Adolf Eichmann sorsát, akit bűneiért felakasztottak Izraelben.

Fotó: Mengele argentin útlevele / Wikimedia Commons