Szellemekről, csodákról és hőstettekről mesél a litvániai Keresztek hegye

Litvánia egyik legfőbb turisztikai látványossága a Šiauliait városától körülbelül 11 kilométerre fekvő Keresztek hegye, amely több százezer különböző méretű és anyagú keresztjével az ország legismertebb zarándokhelye. Egy legenda szerint a dombon, amelyen most a keresztek állnak, egykor egy templom volt. Egy szörnyű vihar során villám csapott bele az épületbe, amely így megsemmisült, a romok pedig maguk alá temették azokat, akik bent fohászkodtak. A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy amikor a Nap felkel, megjelennek az egykori szerzetesek szellemei a hegy lábánál. Egy másik elmélet szerint az 1300-as években középkori pogány földvár állt a dombon, amit a Német Lovagrend szerzetesei pusztítottak el – a pogányok pedig az elesettek holttestét a helyszínen temették el. Az ő szellemeikről szintén úgy tartják, hogy visszajárnak, és esténként kísértenek. Az első írásos feljegyzések csak 1850-től kezdik el megemlíteni a helyszínt, de feltehetőleg már a cári Oroszország időszaka alatt voltak ott keresztek. Šiauliait 1795-ös bekebelezése után az 1831-es parasztlázadás halottainak is ott állítottak emléket. A 19. század végén már festményeken is megjelent a Keresztek Hegye – több, mint ezer kereszttel. A 20. században már zarándokhely, amit nem kíméltek a történelem viharai: a szovjetek szinte a földdel egyenlővé tették 1961 és 1975 között. A helyiek számára az ellenállás jelképe lett, így a kereszteket időről-időre pótolták, amelynek eredménye, hogy most több, mint 100.000 fából, vasból és egyéb anyagból készült feszület, és más vallási ikon áll a dombon. Mára Litvánia egyik legismertebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát a Keresztek hegye, amely akár egy önálló organizmus, folyamatosan bővül – hiszen az oda látogató zarándokok és turisták gyakran helyezik el a dombon saját keresztjeiket. Fotó: Instagram – bronickka, dovile.baltuonyte, sebagle