Szaddam Husszein hadserege 1990-ben lerohanta Kuvaitot és hét hónapon át tartotta megszállva. Végül a nemzetközi koalíció, erős amerikai részvétellel, az ENSZ felhatalmazása alapján szabadította fel Kuvaitot. A világszervezet Irakot 52 milliárd dolláros kárpótlás megfizetésére kötelezte. Ennek az összegnek a nagy részét Irak már „leperkálta”, méghozzá úgy, hogy olajexport bevételeiből 5 százalékot automatikusan átutalt az ENSZ kompenzációs alapjába. Szaddam rezsimje már rég megbukott, a diktátort kivégezték. És azóta Kuvait sokkal gazdagabbá vált, mint a közben egy újabb háborút átélő Irak. Most a bagdadi kormány azt kéri az ENSZ-től, hogy a maradék 4,6 milliárd dollárnyi kártérítésre kapjon egy vagy két év haladékot. Irak is azon kőolajtermelő országok közé tartozik, amelyeket nagyon földre vitt az alacsony olajár. Kuvait viszont, amely hatalmas valutatartalékokkal rendelkezik, és nagyon gazdaságosan termeli ki az olajat, egy-két apróbb költségvetési kiigazítással simán elviseli az alacsony olajárat. Ráadásul Kuvaitnak is szerepe volt abban, hogy az OPEC nem csökkentette a termelés mennyiségét, tehát az alacsony olajárral hosszú ideig kell együtt élni. Feltételezhető, hogy az ENSZ illetékesei belegyeznek a fizetés halasztásába, például azért is, mert Irak újra harcban áll, ezúttal az Iszlám Állam szélsőségeseivel szemben és ehhez a küzdelemhez a nyugati hatalmaktól is támogatást kap. (Fotó:AFP)