Új vörös császár születik Pekingben?

Már a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt kongresszusán kiderült tavaly ősszel, hogy nincs kijelölt utód. Vagyis Kína első embere maradni akar. Saját embereivel töltötte fel a legfelső vezetést, mely azután jóvá is hagyta a kívánt változást. Immár nem tíz év az első ember mandátuma. Hanem mennyi? A Global Times című, Pekingben megjelenő angol nyelvű lap, mely általában a hatalom nézeteit közli, azt írja, hogy a változás nem jelenti azt: Hszi Csin-ping elnök mindhalálig hatalmon marad, mint Mao elnök. Azt nem közli a befolyásos lap, hogy akkor mit jelent a változás. Azzal viszont tisztában van a vezetés is, hogy Kínában nagyon rossz csengésű az életfogytig tartó hatalom. Mao Ce-tung ugyanis élete utolsó periódusában rémes politikát folytatott, amely elzárta Kínát a külvilágtól és évekre visszavetette az amúgy is elmaradott országot. Ezért nem is rá hivatkoznak most, hanem a reformokra, melyek negyven éve kezdődtek el Kínában.

Teng Hsziao-ping, aki ekkor már idős ember volt, 1978-ban inditotta el a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát. Teng Hsziao-ping ugyan teljhatalmat gyakorolt, de ezt a háttérből tette. Ő találta ki a tízéves rendszert, melyet azután az általa kiválasztott vezetőgárda szigorúan be is tartott. Hszi Csin-ping azonban többet akar: új hatalmi rendet. Mindezt állítólag a reformok folytatása érdekében. Az új kínai vörös császár valamiféle reformdiktatúrát akar, melyet tulajdonképp már most is gyakorol. Eddig a reformok sikeresen haladnak, az eredmények jók, de a globális gazdaság nagyon bizonytalan. Kína pedig ma már teljes mértékben a globális gazdaságtól függ, melynek egyre fontosabb szereplője is. Hszi Csin-ping meg is mondta: Amerikával kettesben akarja vezetni a világot! Washingtonban egyelőre mosolyognak ezen.