Tigrisvadászat kínai módra: korrupciós per a bukott trónörökös ellen

A 47 milliós Csungking ura és a majd’ mindenható Politikai Bizottság tagja volt egy éve Szun Zseng-caj, aki most életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat Kínában. Pekingben tigrisvadászatnak nevezik azt amikor a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt korrupcióellenes nyomozói a legfelső hatalmi szféra tagjait állítják bíróság elé.

Hszi Csin-ping elnök kezdte meg a nagy korrupcióellenes kampányt, amint hatalomra került 2012-ben. Ezerszám csuktak le fontos elvtársakat korrupció címén. A majd’ mindenható Politikai Bizottságnak jelenleg két tagja tölti életfogytig tartó börtönbüntetését korrupció miatt. Minden bizonnyal Szun lesz a harmadik…

De miért? A korrupció teljesen általános Kínában: 2012-ben a New York Times nagy botrányt kavart, amikor megírta : a Politikai Bizottság minden tagja dollármilliárdos. A Nagy Tűzfal, amely elzárja a kínaiak világhálóját a külvilágtól, megvédte az átlagpolgárokat ettől a sokkoló hírtől. Nem mintha a kínaiak nem tudnák: a hatalom korrupt. De akkor mire a nagy leleplező kampány? Egyrészt a közvélemény megnyugtatására, másrészt pedig a hatalmi vetélytársak kiiktatására.

Korábban Pekingben az volt a szokás: tízévenként cserélik az elnököt és a miniszterelnököt. Szun lett volna a következő körben a miniszterelnök. Csakhogy nem lesz következő kör: a tízéves határidőt eltörölték. Hszi Csin-ping addig marad hatalmon, ameddig csak akar. Szun ezzel nem értett egyet. Rögtön kiderült róla, hogy mélységesen korrupt: a kommunista párt kongresszusa előtt letartóztatták. Tavasszal azután módosították a kínai alkotmányt: immár nincs határideje a legfelső hatalomnak. Az új vörös császár addig uralkodik, amíg akar.

Volt már erre példa a kommunista Kínában kettő is: Mao elnök uralkodásának utolsó évtizede valóságos katasztrófa volt. 1966 és 76 között zajlott a Nagy Kulturális Forradalom, amely a csőd szélére juttatta el a Mennyei Birodalmat. Aztán jött Teng Hsziao-ping, aki Mao elnök egyik trónörököse volt. Negyven éve, 1978-ban megkezdte a reformokat, melyek Kínát kétszáz év után újra világhatalommá tették. Teng a háttérből irányított, de éppoly teljhatalmú uralkodó volt, mint Mao elnök. Csak épp ő nem vörös, hanem reformcsászár volt. A harmadik Hszi Csin-ping lehet, aki a reformok folytatását ígéri és azt, hogy Kínát az Egyesült Államokkal egyenrangú nagyhatalommá teszi. Közben viszont kíméletlenül eltipor mindenkit, aki császári ambícióit megkérdőjelezi. Ezért most sokan félnek Pekingben, hiszen korrupció címen szinte bárkit le lehet tartóztatni Kínában.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez