Trump és Putyin négyszemközt tárgyal Helsinkiben

Az orosz diplomácia elérte a célját: a két elnök azzal kezdi a csúcstalálkozót, hogy csakis tolmácsok jelenlétében tárgyal. Vagyis nem lesznek ott a tanácsadók.

Moszkvában abban bíznak, hogy Putyin sokkal jobban benne van a diplomáciában, mint Donald Trump, aki ezért a személyes kontaktus eredményeképp olyan engedményeket tehet, melyeket tanácsadói elvetnének. Az oroszok alaposan tanulmányozták a szingapúri csúcstalálkozót, amikor Trump és Kim Dzsongun négyszemközt tárgyalt. Elemzőik arra a következetesekre jutottak, hogy a ravasz és jól felkészült Kim Dzsongun lenyomta Trumpot, aki a PR-siker kedvéért fontos engedményeket tett. Például azt, hogy leállította a nagy hadgyakorlatokat a Koreai-félszigeten és környékén.

A hírek szerint Putyin most ugyanerre készül: mosolyoffenzívával megkísérli elmélyíteni Amerika és az Európai Unió közötti szakadékot. Trump az EU számtalan érdekét sértette meg, de a NATO-ban az együttműködés hívének mutatkozik. Az amerikai elnök közvetlenül a NATO csúcstalálkozója után érkezik majd Helsinkibe. A NATO-csúcson az orosz veszélyre hivatkozva próbálja meg összeterelni a szövetségeseket. Putyin viszont azt kívánja elérni, hogy mind az USA, mind pedig az EU csökkentse a szankciókat Oroszországgal szemben, vagy esetleg szüntesse is meg azokat. Az orosz államfő ezenkívül szabad kezet akar Szíriában, ahol szövetségese, Aszad elnök azon a ponton áll, hogy megnyeri a hét éve tartó polgárháborút.

Trump ellenfelei Amerikában meg vannak győződve arról, hogy az oroszok valamilyen kompromittáló dokumentummal kézben tartják Donald Trumpot, aki az ő segítségükkel lett az Egyesült Államok elnöke. Ha ez így van, akkor a négyszemközti találkozó feltétlenül Putyinnak kedvez. Washingtonban ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a négyszemközti megbeszélés után plenáris ülés lesz, melyen már részt vesznek a tanácsadók is – köztük Jon Huntsman, az USA moszkvai nagykövete.

Trump tehát nem tehet túlságosan nagy engedményeket, mert a tanácsadói visszatarthatják őt ettől. Trumpnak mindenekelőtt PR-siker kell, és ez valószínűleg biztosítva van. A szingapúri csúcs utóélete mutatja, hogy a PR-siker nem jelent feltétlenül diplomáciai eredményt is. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbbi phenjani tárgyalásai után Észak-Korea gengsztermódszerek alkalmazásával vádolta meg az Egyesült Államokat. A nukleáris leszerelés pedig egy lépést sem haladt előre. Putyinnak is mindenekelőtt PR-siker kell, mert népszerűsége otthon – gazdasági gondok miatt – csökken. Helsinki tehát PR-sikerre van ítélve, aztán kérdés, hogy a világ mihez kezd egy Trump-Putyin csúccsal, ahol kezdetben négyszemközt tárgyal egymással az USA és Oroszország elnöke.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez