Az USA visszadobta az EU iráni kérését

Mike Pompeo azzal indokolta a kedvezőtlen döntést, hogy az Egyesült Államok a maximális nyomást akarja gyakorolni Iránra. Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, melyet elődje, Barack Obama 2015-ben írt alá.

Ennek értelmében Irán felhagy a nukleáris fegyverzet kifejlesztésével és cserébe feloldják a rá éppen emiatt kirótt szankciókat. Ősszel újra érvénybe lépnek a szankciók Iránnal szemben – legalábbis az Egyesült Államokban. Ez azt jelenti, hogy büntetés érheti azokat az európai cégeket, melyek Iránnal kereskednek, illetve ott beruházásokat hajtanak végre. A francia Total például máris felfüggesztette egymilliárd dolláros beruházását Iránban, hiszen neki fontosabb az amerikai piac, mint az iráni.

Irán a maga részéről azzal fenyegetőzik, hogy ha megakadályozzák az ő olaj és földgáz exportját, amely az ország legfontosabb bevételi forrása, akkor mást sem engednek exportálni a környéken. Le fogják zárni a Hormuzi-szorost! Irán és az USA szembenállása befolyásolhatja az olaj és a földgáz világpiaci forgalmát, és persze az árakat is. Ezért kérte az Európai Unió a mentességet,  melyet nem kapott meg. Trump az Európai Uniót is az ellenfelek közé sorolta, nem sokkal azelőtt, hogy találkozott volna Putyin elnökkel Helsinkiben. A hírek szerint Irán is terítékre került. Trump azért olyan kemény Iránnal szemben, hogy támogatókat szerezzen az amerikai zsidó szervezetekben. Irán Izrael esküdt ellensége, ezért a vele szembeni fellépés népszerű lehet az Egyesült Államokban élő zsidó polgárok számára. A novemberi választások idején Trump az ő szavazataikra is számít, annál is inkább, mert a hétvégén bejelentette: 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni…

Fotó: Flickr

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez