EU-biztos: a kínai recept vonzó lehet a Balkánon

A politikai diktatúra kombinációja a piacgazdasággal sok balkáni állam számára vonzó alternatíva lehet a liberális demokráciával szemben. Különösen, ha a kínaiak nagy pénzekkel támogatják is előrenyomulásukat a Balkánon.

Erről nyilatkozott a brüsszeli Politico című lapnak Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért felelős biztosa. Az osztrák konzervatív biztos szerint sok szó esik Oroszország balkáni nyomulásáról, de ez kevésbé veszélyes, mint a kínaiak térnyerése. Oroszország ugyanis gazdaságilag sikertelen: nem tud olyan modellt felmutatni, mint Kína, és nincsen pénze sem, hogy a diplomáciai elképzeléseket anyagilag támogassa. Pekingnek viszont van pénze az Új Selyemút program támogatására.

Jó példa erre Montenegró – mondja az uniós biztos. Az alig félmilliós kis állam nagy pénzt kapott sztráda építésére Kínától. A sztrádának sok értelme ugyan nincs, de látványos beruházás, mely a helyi korrupt elit meggazdagodását is elősegítheti. A kis államot pedig pénzügyileg függővé teszi Kínától. Montenegró és Szerbia 2025-ben szeretne az Európai Unió tagja lenni. Ez Johannes Hahn biztos szerint kissé túlságosan ambiciózus terv, de mindenképp jó, ha a balkáni államok az EU felé keresik a megoldást.

Csakhogy ebből is problémák adódhatnak: egyes balkáni államok – ha a kínaiak receptjét alkalmazzák – Peking trójai falovának a szerepét játszhatják majd az Európai Unióban. Ezt meg kell akadályozni, de nem úgy, mint Macron elnök teszi – hangsúlyozza az uniós biztos. A francia elnök ugyanis elérte: egyelőre felfüggesztik a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Macedóniával. Macron szerint ugyanis sokkal inkább az eurózóna integrációja a kulcskérdés, nem pedig a bővítés.

Johannes Hahn szerint viszont folytatni kell a bővítési folyamatot. Abban bízik, hogy jövőre újra megkezdődhetnek a tárgyalások Albániával és Macedóniával. Még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót sem tartja reménytelen esetnek, habár ott még sok mindent meg kellene változtatni ahhoz, hogy az uniós tagság komolyan felmerüljön. Bosznia-Hercegovinában a politikai hatalom annyira szétdarabolt, hogy egységes állami létről alig beszélhetünk. Koszovó  esetében a szerb kisebbség ügye jelent nehezen megoldható problémát. A másik négy állam: Albánia, Macedónia, Montenegró és Szerbia az Európai Unió tagja lehet, persze ha elkerüli a kínai recept alkalmazását – nyilatkozta Johannes Hahn uniós biztos a Politico című brüsszeli lapnak.

Fotó: Johannes Hahn / Flickr

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez