Koreák: csúcs a csúcson

A két Korea vezetője a Pektu-hegyen fejezte be a háromnapos csúcstalálkozót. Ez Korea szent hegye. Korábban a királyok és császárok azt hirdették, hogy onnan szálltak alá mint az istenek.

Ezt a mítoszt Észak-Korea is bőven kihasználta: az előző diktátor, Kim Dzsongil hivatalos életrajzában az szerepel, hogy a Pektu-hegyen született. Valójában egy táborban látta meg a napvilágot a Szovjetunióban, ahol apja, a rendszer alapítója partizánokat képzett ki a japánok elleni harcra. Mun Dzsein dél-koreai és Kim Dzsongun észak-koreai elnök jelképes találkozója a szent hegyen Korea egységét hivatott szimbolizálni.

Ezt megelőzően Mun Dzsein dél-koreai elnök 150 ezer északi előtt mondhatott beszédet. Ez óriási újdonság Észak-Koreában, ahol eddig a déliek egyáltalán nem kaphattak szót. A két Korea vezetői fontos egyezményeket is bejelentettek: ezek szerint Észak-Korea megsemmisíti atomfegyvereit és felszámolja interkontinentális rakétáit. Ezeket az egyezményeket az USA azonnal üdvözölte. Kim Dzsongun ezt már Trump elnöknek is megígérte Szingapúrban, de a gyakorlatban nem sok történt.

Az amerikai kém-műholdak az észak-koreai nukleáris és rakétafejlesztési programok folytatását jelezték. Emiatt Trump elnök úgy döntött: meghosszabbítja a büntető szankciókat Észak-Korea ellen. Patthelyzet alakult ki, mely megváltozhat a két Korea vezetőinek csúcstalálkozója után. Kim Dzsongun újabb csúcstalálkozót szeretne Donald Trump-pal. Ez egyrészt a hiúságának hízeleghet, másrészt pedig megpróbálhatja rávenni Trumpot arra, hogy enyhítse a szankciókat Észak-Koreával szemben. Ettől függ ugyanis az, hogy a külföldi tőke bemerészkedik-e a világtól eddig mereven elzárkózó országba. Észak-Korea lakossága nyomorog, mert szinte minden pénzt a katonai programokra költenek. Komoly előrelépést Kim Dzsongun csak úgy remélhet, ha Dél-Korea és nyomában más fejlett országok tőkét és technológiát hoznak be a világtól elzárt Észak-Koreába.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez