Az elnöki hivatal sietett megjegyezni, hogy kizárólag a “jó magaviseletű” elítélteket engedték szabadon. A karácsonyi amnesztiát pedig a „megbocsátás” és a „könyörület” szimbólumaként kell értelmezni.
Malawiban hagyománynak számít, hogy az ünnepek idején amnesztiában részesítenek olyan elítélteket, akik börtönbüntetésük felét már letöltötték. Elsősorban olyan rabokat engednek szabadon ilyenkor, akiket kisebb bűncselekmények, rablás, csalás és enyhe testi sértés miatt ítéltek el. Kivételt képeznek azonban azok az elítéltek, akiket gyilkosság, nemi erőszak, kábítószer kereskedelem, szándékos testi sértés és cserbenhagyásos gázolás miatt csuktak le.
Peter Mutharika elnök az ország függetlené válásának 50. évfordulóján egyébként 403 elítéltnek adott közkegyelmet.
Malawiban egyébként azért is szokás amnesztiát adni, mert a börtönök fenntartása és a rabok ellátása rengeteg pénzbe kerül, amit az állam nem bír el. Az országban 34 börtön működik és mindegyik túlzsúfolt. A hivatalos adatok szerint több mint 12 ezer embert tartanak fogva. A börtönökben ráadásul embertelen körülmények uralkodnak. Egy kisebb cellában több tucat embert is elhelyeznek, mert nincsen elegendő férőhely. A rabok jó esetben napi egyszer kapnak enni, de van, amikor több napig nincs ellátás. Egészségügyi szolgáltatásban pedig csak nagyon ritkán részesülnek. Nemzetközi civil szervezetek ezért korábban többször is felemelték a hangjukat a malawi börtönállapotok és a rabok hiányos ellátása miatt. Sok szerint Malawiban a börtönbüntetés felér egy halálos ítélettel.