Kína világhatalmi hadsereget állít fel

A szárazföldi hadsereg létszáma immár a hadsereg összlétszámának a felénél is kisebb – büszkélkedett az Új Kína hírügynökség. Hszi Csin-ping elnök négy éve fogalmazta meg a reform lényegét a hadsereg számára, létrehozva két új haderőnemet.

Önálló lett a stratégiai csapásmérő haderő, amely közepes és ballisztikus rakétákat irányíthat a világ bármelyik részére. Ezenkívül nőtt a légierő és a flotta szerepe és személyzetének létszáma. A legnagyobb érdeklődés mégiscsak az ötödik haderőnemet kíséri. Ennek neve: stratégiai szolgáltató haderő. Mi tartozik ide?

Mindenekelőtt az informatikai hadviselés

A katonai reform lényege Kínában: csökken a szárazföldi erők szerepe és nő az informatikai hadviselésé. Radikális létszámcsökkentés a szárazföldi hadseregben, növekedés minden más haderőnél – ez a katonai reform lényege, melyet Hszi Csin-ping elnök négy éve fogalmazott meg. A külső hírszerzés számára elsősorban az ötödik haderőnem jelent nagy kihívást: mire képes az informatikai hadviselés jelenleg, illetve a közeli jövőben Kínában? Pekingben úgy érzik: Trump kereskedelmi háborúja valójában ezért indult meg és ezért nem látni a végét. Az Egyesült Államok elnöke és katonai vezetői ugyanis – kínai megítélés szerint – nem is akarnak megállapodni, mert félnek attól, hogy Kína Amerika elé vág a katonai technológiai versenyben. Ez magyarázza a Huawei elleni amerikai offenzívát is. Meng Vang-zsou asszonyt valójában ezért tartóztatták le Kanadában amerikai kérésre – nem pedig az iráni szankciók megsértése miatt. A Huawei az ötödik generációs technológiájával megelőzte az Egyesült Államokat, és ezt nem könnyen viselik el Washingtonban.

Hiába érkezett Liu Ho miniszterelnök-helyettes Washingtonba?

Peking főtárgyalója a hivatalos program szerint két napig ül szemtől szembe a kínaiak mumusával, Robert Lighthizerrel. Ő váltotta ugyanis a főtárgyaló posztján az engedékenyebb Steven Mnuchin pénzügyminisztert. Ebből következtettek a kínaiak arra, hogy Trump elnök nem is akar megállapodni. Tart ugyanis Kína világhatalmi törekvéseitől. Melyeket Hszi Csin-ping elnök nem is igen rejteget. Ő már nem önvédelmi hadsereget, hanem világhatalmi ármádiát akar, mely képes bárhol beavatkozni a világon – éppúgy, mint az Egyesült Államok. Trump ugyan azt nyilatkozta, hogy az USA immár nem akar a világ csendőre lenni, de ezt kevesen vették komolyan. Azt a szándékát viszont nagyon is komolyan veszik Pekingben Trumpnak, hogy egyáltalán nem akarja, hogy Kína váltsa fel az Egyesült Államokat az első számú világhatalom szerepkörében.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez