Mikor lehet Kína önellátó chipekből?

Jelenleg 300 ezer fiatal informatikus hiányzik Kínában – ezen bánkódik az egyik szakértő, akit a pekingi China Daily megkérdezett arról, hogy Trump szankciói után mihez kezd az iparág, amely a jövő egyik legfontosabb letéteményese.

Ésszerű alternatíva-e az önellátás chipekből? Kína 2025-re önellátó lehet. Legalábbis ez a véleménye az egyik kínai szakértőnek, akit a pekingi China Daily megkérdezett arról, hogy Trump elnök szankciói miképp érintik valójában Kínát. Tavaly a ZTE, idén a Huawei került a tilalmi listára, és az amerikai chipgyártók exportját is korlátozták – nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva.

Trumpnak ez a fenyegetése a kínaiak elevenébe vágott. A kínaiak lemaradása ugyanis ezen a téren óriási. Épp ezért a China Daily-nek nyilatkozó szakértők is azt hangsúlyozzák, hogy Kínának ugyanolyan technológiai-gazdasági csodát kell produkálnia ezen a téren, mint amilyennel annak idején kifejlesztette saját atom- és hidrogénbombáját. Vagy ahogy megoldotta a folyékony kristály problémát, mely hasonló volt, mint a mostani. A külföld letiltotta az exportot, de ma már a kínaiak maguk állítják elő a piaci szükségletek 60%-át.

A kiindulási helyzet hatalmas lemaradást mutat ezen a téren. A kínaiak tavaly több mint 300 milliárd dollár értékben importáltak chipeket – és ezzel messze megelőztek mindenkit. Az amerikai chipgyártók szívják is a fogukat Trump tilalmai miatt. A kínaiak adják a világ chipimportjának a felét, ez mutatja a hatalmas ország súlyát a globális gazdaságban.

A kínaiak chipszükségletük 90%-át importálják. Hogy lesz ebből önellátás? Egyes szakértők szerint 2025-re létrejöhet ilyesmi, de mások nem így látják. Eleve abból indulnak ki, hogy az informatika a globális rendszer alapvető mozgatóeleme, vagyis az önellátás ezen a téren még az olyan hatalmas államok esetében is sokkal inkább fikció mint valóság, mint az Egyesült Államok vagy Kína.

Más oldalról közelíti meg a problémát a Huawei alapító elnöke, aki élő legendának számít Kínában, hiszen az ötödik generációs fejlesztéssel megelőzte az egész világot. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kénytelen volt Európába utazni, hogy megpróbálja lebeszélni az európai szövetségeseket a Huawei-technológiáról. Vállalkozása eddig sikertelen. Mit kellene tenni a Huawei főnöke szerint?

Nem a pénz, hanem a szakértő számít. Ezt hangsúlyozza Ren Zhengfei. A Huawei alapító atyja szerint régebben a pénzpumpa-elvet alkalmazták a fejlesztések esetében Kínában: belenyomtak az ágazatba egy nagy összeget, majd várták az eredményt, ami általában meg is érkezett. Miért? Mert akkor Kína még követő üzemmódban létezett, vagyis azt találták fel otthon, ami külföldön már megvolt. De ennek vége: most kiváló fiatal tehetségekre van szükség, méghozzá ezerszámra! – hangsúlyozza a Huawei főnöke.

Ebből a szempontból figyelmeztető jel, hogy a jövő évi terv 300 ezer szakértő hiányával számol a chipgyártás területén – nyilatkozta az egyik szakértő a China Dailynek. Aki elmondta: jelenleg több mint 1700 vállalat foglalkozik chipek előállításával Kínában. Ezeket fokozatosan össze kellene vonni, hogy olyan nagy cégek jöjjenek létre, mint az Egyesült Államokban. Ezeknek az új nagy cégeknek az állami támogatásával lehetne enyhíteni azon, hogy Kína chipfüggése a világtól igen jelentős.

Meg lehet-e teremteni az önellátást a chipgyártás terén és ha igen, akkor célszerű-e? Ezen a ponton a szakértők nézetei különböznek egymástól, de önmagában a téma felvetése azt mutatja: Pekingben intenzíven gondolkodnak azon, hogy mi lesz akkor, ha elhúzódik a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. A Reuters hírügynökség megkérdezte Washingtonban és Pekingben: készülődnek-e csúcstalálkozóra a G20 csúcson Japánban? Már csak három hét van hátra, de sem Washingtonban, sem Pekingben nem táplálnak nagy reményeket egy esetleges Trump – Hszi Csin-ping csúcsra, pedig a globális gazdaság sorsa forog kockán – jelentette a Reuters hírügynökség a két szuperhatalom fővárosából.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez