Juan Manuel Santos kolumbiai államfő kézjegyével látta el azt a törvényt, amely az országot sújtó, több mint félévszádos fegyveres konfliktus lezárásának részleteit bocsájtja népszavazásra. Az elnök által tegnap szignózott, 1745-ös számú jogszabály a FARC gerillaszervezettel folytatott tárgyalások eredményeként megszülető végleges fegyvernyugvás terminusairól tartandó népszavazás szabályait hivatott rögzíteni.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a konfliktus lezárásának feltételeit szentesítő népszavazást egyéb, törvényhozási vagy helyhatósági választások keretében bonyolítsák le, amely esetben a szokásos szavazócédulák mellett az állampolgárok a békeszerződésről is kinyilváníthatják véleményüket.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a népszavazást megelőzően a fegyveres konfliktus lezárásáról rendelkező egyezmény szövegét milyen fórumokon és miként kell majd megismertetni az állampolgárokkal. A választási hatóságok ellenőrzik majd a referendumot megelőző kampányidőszakot, legyen szó a békeszerződés mellett, ellen vagy éppen a tartózkodásra felszólító propagandáról, azok finanszírozásáról, illetve a különböző társadalmi csoportok számára a közmédiában biztosított műsoridőt is.
A kolumbiai kormány és a FARC Havannában folytatott tárgyalásai három korábbi, sikertelen próbálkozás után, most végre valós lehetőséget jelentenek a több mint 50 éve húzódó konfliktus békés rendezésére. A havannai menetrendet követve a felek három pontban – a vidékfejlesztés, a gerillák politikai szerepvállalásának és a drogkérdésben – már megegyeztek, azonban a három legfontosabb napirendi pontról – az áldozatok kártalanításáról és a végleges fegyverletételről továbbra sem született közös álláspont.
A jelenleg mintegy 8000 fős FARC, Kolumbia legrégebbi és legütőképesebb gerillaszervezete, amely a jobboldali félkatonai csoportok, a kábítószer-kereskedők és hadsereg mellett a mintegy 220 000 halottat és 5,3 millió menekültet produkáló konfliktus lezárásának kulcsszereplője.