Az orosz elnök hivatala arra hivatkozik, hogy nem kaptak meghívót, de azt más sem kapott. A szervezőbizottság, mely Lengyelországban működik, nemzetközi: orosz tagja is van. Lengyelország és Oroszország viszonya Ukrajna miatt jelentősen megromlott. Lengyelország a három balti államhoz hasonlóan Oroszország legfőbb bírálói közé tartozik az Európai Unióban. Észtország és Litvánia már közölte: nem vesznek részt azon a Győzelem napi ünnepségen, melyet Moszkvában rendeznek idén májusban. Lettország még habozik, mert jelenleg ez a balti állam az Európai Unió soros elnöke, így állásfoglalásának a szokásosnál nagyobb jelentősége van.
Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország külügyminiszterei megpróbáltak áttörést elérni az ukrajnai válság ügyében Berlinben, de a tárgyalások nem vezettek kézzelfogható eredményhez. Így értelmét veszítette az a csúcskonferencia is, melyet a négy állam vezetői Kazahsztán fővárosában, Asztanaban tartottak volna meg január közepén. Pedig Francois Hollande francia elnök nemrég még bizakodóan úgy nyilatkozott: ha lesz eredmény Asztanaban, akkor feloldhatják a szankciókat Oroszország ellen. A szankciókat az Európai Unió az ukrajnai válság miatt vezette be Oroszország ellen.
Párizs ugyanakkor meghívta az orosz államfőt a nagy terrorellenes tüntetésre. Putyin nem ment el, de Lavrov külügyminiszter ott volt. A NATO főtitkára, Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy a párizsi terrorakciók felülírták a korábbi döntéseket. A NATO-nak szüksége van Oroszországra a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Kérdés, hogy a kölcsönös bizalmatlanság idején mit gondolnak erről Moszkvában, ahol úgy döntöttek: Putyin elnök nem megy el Auschwitzba, hogy más államférfiakkal együtt megemlékezzen arról: a szovjet csapatok 70 éve szabadították fel azt a haláltábort, ahol a nácik több mint másfél millió embert öltek meg.
Fotó: Europress Getty Images