A japán kormányfő politikájának egyik alapvető célja az „erős Japán” megteremtése. Abe szerint hetven évvel a második világháború befejeződése után már nem indokolt a tudatosan visszafogott, szinte pacifista japán védelmi politika. És a változást konkrét fejleményekkel is igazolja: kiélesedett a kínai-japán területi vita a Senkaku-szigetcsoport kapcsán. Ezért Abe évről évre növeli a katonai költségvetést. Most három százalékos a növekedés és ez kb. 36 milliárd eurós katonai büdzsének felel meg, ami Japánban rekord méretű. De még így is csak alig több mint a kínai katonai kiadások egy harmada. Kína tavaly 12 százalékkal emelte hadikiadásait és ezek elérték a 110 milliárd eurót. Ez hivatalos adat, katonai szakértők szerint azonban a valós szám ennél magasabb.
Abe egy volt tábornokot nevezett ki a japán védelmi tárca élére, a kemény álláspontjáról híres Nakatanit. Az új miniszter első nyilatkozatában kínai katonai fenyegetésre utalt. Peking ezt visszautasította, és Japán II. világháborús szerepére, a Kína elleni agresszióra emlékeztetett. A szópárbaj közben persze mindkét fél tudja, hogy az ellentéteknél valójában erősebbek a közös gazdasági érdekek. Egyébként Abe új, merészebb védelmi politikája mögött is vannak gazdasági szempontok. A japán nehézipar katonai ágazatának fejlesztését szeretné, és ennek érdekében igyekszik ösztönözni a japán hadiipari exportot. Nemrég például a korszerű, tengeralattjáró elhárító torpedóvető repülőgépeket ajánlott Japán a brit haditengerészetnek. Egyelőre még nem dőlt el, hogy az ajánlatból lesz-e üzlet. (Fotó:AFP)