Török környezetvédők harca a teknősökért

Az Iztuzu-part, vagy ahogy a helyiek nevezik a Teknős-part, a török Riviéra egyik legismertebb része. Minden évben több mint egymillió turista keresi fel a térséget, mivel a tengerparton kívül számos kulturális és történelmi emlék található itt. Ugyanakkor a növekvő turistaszám és a török kormány privatizációs politikája miatt a török tengeri teknősök veszélyeztetett állatfajjá váltak, az aktivisták is egyre nehezebben tudják megvédeni őket.

Nem túlzás azt állítani, hogy Törökország többféle teknős hazája a Földközi-tenger keleti partvidékén. Számos alfajuk található nemcsak a kis-ázsiai ország tengerpartján, hanem az országon belül is: Anamur teknős, Kaszpi teknős, valamint a szárazföldi görög és mór teknős stb. Ezek közül az egyik legismertebb és legszebb az ál-cserepesteknős (Caretta caretta).

A tengeri teknősök közé tartozó alfaj példányai májustól szeptemberig tömegével láthatóak a török Földközi-tenger partján,többek közt az Iztuzu-parton. A nőstények a part homokjában rakják le a tojásaikat, és ezután több száznyi kis teknősbéka versenyez azért, hogy eljusson a tengerbe, de ez nem könnyű feladat, mivel helyi ragadozók – madarak, rákok – vadásznak a védtelen állatokra.

„Azt hinné az ember, hogy mivel több százat lát belőlük, ezért nem kell aggódni értünk. Nos ez egy nagy tévedés, mert évenként akár 10 százalékkal csökken a populáció és nem azért, mert elszaporodtak volna a rájuk vadászó állatok. A létszámcsökkenés oka az emberi beavatkozás” – nyilatkozta az al-Monitornak a Dalyan nevű városban élő Jaszemin nevű aktivista, aki évek óta részt vesz egy „teknősvédelmi csoportban”. Helyi környezetvédő aktivisták ugyanis alapítottak egy csoportot. Ez a társaság fontos feladatának tartja a tengeri teknős tojásainak védelmét, ami nem könnyű feladat. December 29-én majdnem ledózerolták a teljes tengerpartot, de az aktivistáknak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk a rombolást, ráadásul eléggé leleményes módon, mint ahogy a felvételen látható:

Pedig az aktivistáknak korábban nem kellett ilyen eszközökhöz nyúlniuk, mert 1988-ban kiemelt környezetvédelmi területté nyilvánította a török kormány Daylan térségét, de most egy luxusszállodát akarnak ott építeni. A török média nemigen számol be az aktivisták tevékenységéről, ezért a közösségi oldalakon keresnek támogatókat az ügyükhöz. Itt gyűjtöttek aláírásokat különböző petíciókra, szerveztek tüntetéseket és vonták kérdőre az építési vállalatot.

Ramazan Oruc, az építést végző DAL-CEV igazgatója szerint ők betartják a kormány rendeletét és vigyáznak a helyi élővilágra, de fontosabbnak tartják, hogy most megoldást találjanak a régióban és a városban egyre növekvő munkanélküliségre, miközben a növekvő turizmus komoly bevételt jelentene a tartománynak. Azonban a helyi török média felvetette, hogy Oruc szállodaépítkezése mögött valójában a „ bosszú áll”. Az igazgató ugyanis indult a 2014-es tavaszi helyhatósági választásokon az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) színeiben, de vesztett. Az ODATV portál szerint Oruc lényegében a török kormánytól egyfajta „kárpótlásként” kapta meg az építési jogokat .

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez